Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

Pünkösd

A pünkösd jő - de meg nem érti titkát
a szív, amelyben még az Úr nem él;
Itt a tavasz, - bimbófejük kinyitják
a kis virágok, zöldül a levél.
Mit ér, ha a természet újra éled,
a föld örül, madárka énekel,
de a szívünkben még az égi Lélek
élet tavaszát nem költhette fel?

Ha szívünket a Lélek át nem hatja,
hervadt virág csak minden ünnepünk,
Hiába volt a szent karácsony napja,
a húsvét fénye föllángolt - s letűnt.
Az Úr csak egyszer járt itt lenn a földön,
értünk csak egyszer halt kereszthalált,
De kell, hogy pünkösd újra s újra jöjjön,
mert életet csak Isten Lelke ád.
Ismeretlen szerző

Mennyei szélzúgás

Őskezdet óta jár földünk felett
,,sebesen zúgó szélnek zendülése’’,
örök, tisztító, égi lehelet.

Kastélyok s viskók közt megy zúgva át,
megzörgeti a bűnök lakhelyének
hazugságfüggöny-fedte ablakát.

Alant terjengő füstöt szerteűz,
s haldokló, hamvas oltári parázson
színarany fényű lángra kap a tűz.

Az érkezése, útja mély titok.
De szól: ,,Sas-szárnyam tollain emelve
az égbe jutnak halk imáitok.’’

Száll, zendül, zúg és nem pihenhet el,
míg minden juhot amaz egy akolba
az egy Pásztorhoz össze nem terel.
Dömötör Ilona

Pünkösdi harangok

Olyan szépen cseng a harang,
Mintha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.
Benedek Elek



Csíksomlyói pünkösd

Lélekben készülsz
s indulsz nagy útra
egyenes és egyszerű,
lelkiekben nagyszerű
testvérekkel -
emberek Erdélyből,
de messzi távolból is
száz s ezer kilométerekről...

Szentlélek ünnepén

Jöjj, Szentlélek!
Gyúljanak fények,
mert sötétben félek.
Világosság áradjon szét Általad.
Legyek élő vízzel telt patak.
Legyek gyümölcsöt termő fa,
mi nem szárad ki soha.
Legyek telt szem a kalászban,
mi enyhíti az éhséget.
Legyek tiszta tükör,
mi tükrözi szépséged.
Legyek tűz, mi melegít
és éget, ha kell.
Legyek dúsan termő fürt,
mit víg gazda szüretel.
Legyek ibolya, rózsa, szarkaláb,
örömére mindannak, aki lát.
Legyek büszke bércen magasló vár,
mi minden támadásnak ellenáll.
Legyek felhők fölött szárnyaló madár,
kit fiókája, s fészke hazavár.
Legyek felhő, mi öntözi a földet,
s termővé tesz mindent, ami éltet.
Legyek pusztulás helyett élet.
Legyek ablak, mi átengedi a fényt,
legyek ember, ki tisztel
minden teremtményt.
Legyek, kiben öröme telik az Atyának.
Szentlélek ünnepén tiszta
öröme töltse be a házat.

Dsida Jenõ: Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.

Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!

A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idõ!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítõ szele"

Balassi Bálint

Pünkösd, a lélek ünnepe

Pünkösd a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, ám világi formája nem alakult ki, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak. A kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét ünnepli ezen a nyárelõi napon. Pünkösd vasárnapja mindig május 10.-e és június 13.-a közé esik, a húsvéttól számított 50.