"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítõ szele"

Balassi Bálint

Pünkösd, a lélek ünnepe

Pünkösd a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, ám világi formája nem alakult ki, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak. A kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét ünnepli ezen a nyárelõi napon. Pünkösd vasárnapja mindig május 10.-e és június 13.-a közé esik, a húsvéttól számított 50.

Mr. Kobb a fél tucat szegfût a zölddel és az apró, fehér virágokkal celofánba csomagolta. Igazán szép anyák napi csokor lett.

- Ernie, hogy viszed ezt haza? - kérdezte.

- Hát hazaviszem.

- Biciklivel vagy?

Bólintottam. Kinéztünk a virágüzlet kirakatán, és láttuk, hogy a fák csaknem lehajolnak a járdáig. Igazán ocsmány szél volt.

Mr. Kobb vastag csomagolópapírba burkolta a virágokat. - Sok szerencsét, kölyök.

- Köszönöm - mondtam. A csokrot a kabátom alá tettem, és nyakig felhúztam a dzsekim cipzárját.

Érints meg!

Ha kisbabád vagyok ? érints meg!
Szükségem van az érintésedre, úgy ahogyan talán sosem képzeled.
Ne csak mosdass, pelenkázz és etess.
Ringass el. Puszild meg az arcomat és simogass.
Nyugtató, lágy érintésed biztonságot és szeretetet ad.

Ha gyermeked vagyok ? érints meg!
Akkor is, ha dacos vagyok és elutasítalak.
Ne add fel, keress új utakat, hogy közel kerülj hozzám.
Jóéjpuszid édes álmokat hoz.
Mindennapi érintésed elmeséli, mit érzel.

1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra.

Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZ?I JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására a mai rohanó világban. Egy felmérés szerint az emberek 12 %-a semmit nem olvas, 14 % mondja magát rendszeres olvasónak.

A katalánoknak ez a nap egyben védõszentjük, Sárkányölõ Szent György napja is.

Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. - Budapest, 1981. április 23.) József Attila- és Kossuth-díjas magyar költõ, prózaíró.



1906. december 18-án látta meg a napvilágot Érmihályfalván, egy szegény zsidó kántor gyermekeként. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1921-tõl Szatmárnémetiben dolgozott.

? az anyákban van valami, ami alatta marad és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit.?

Victor Hugo

Kevés olyan szívmelengetô ünnep van, mint az anyák napja. Ekkor köszöntjük édesanyáinkat, megköszönve nekik mindazt a szeretetet és gondoskodást, mellyel születésünk óta elhalmoztak bennnünket.

Édesanyánk az a személy, akivel születésünkkor (de már elõtte is) elõször kapcsolatba kerülünk, és akivel ez a láthatatlan kötelék meg marad egész életünkben.

A szálló évekkel

Sok minden megy el,

De a szív a koldus,

Tovább énekel.

Mi remény volt régen,

Emlék ma csupán,

De legalább sírhatsz,

Tűnt szépek után!

Ami emlék, szebb is,

Mint az, ami él,

Romok is ragyognak

Hűs hold fényinél!

(Juhász Gyula)

Rainer Maria Rilke: A párduc

A fordításbeli különbség érdekesebbé teszi?

A párduc

A párizsi Jardin des Plantes-ben

Szemébe égett már a rácsok vonulása;
mit lát, az csupán rácsok, rácsközök.
Csak egyre rács jön az ezernyi rácsra,
és nincs világ az ezer rács mögött.

Ruganyos lépte bár erõt sugároz,
a legparányibb kört róhatja csak:
erõ-körtánc ez; elkábulva áll ott
közepében egy nagy-nagy akarat.

Csak néha megy a függöny a pupillán
föl hangtalan - épp hogy egy kép befér,
átüt a tagok csöndjén, mint a villám,
s meghal, mihelyt a szívbe ér.

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. ? Pest 1851. július 17.) zeneszerzõ, író, színész.

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Tanító volt, majd színész lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-tõl a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult.

1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is.

Nagyapó nagyon megöregedett. A lába rossz volt a járásra, szeme a látásra, füle a hallásra, foga már egysem volt.

És amikor evett, vissza-visszafolyt a szájából az étel. A fia meg a menye nem ültették többé az asztalhoz,

hanem a kemence mögött adtak neki enni.

Egyszer egy csészében adták oda neki az ebédjét, magához akarta húzni a csészét, de leejtette és eltört.

A meny megszidta: miért tesz mindent tönkre a házban, miért töri el a csészét, és kijelentette, hogy ezentúl egy fatálban fog ebédet kapni.

Németh László Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Nagybányán született, 1901. április 18-án. Apja Németh József, anyja Gaál Vilma, tisztviselõ család gyermeke.

1904-ben Szolnokra, 1905-ben Budapestre költöztek. Németh László szemléletére mélyen hatott a ?választott szülõföld?, apjának szilasbalhási (mezõszilasi) parasztbirtokos rokonsága.

Középiskolai tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond, az utolsó két osztályt a budai Toldy Ferenc Fõreáliskolában végezte.

Tudjuk megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát.

Ami igazán jó, ami igazán nagy? Ritka, de látni, feismerni,

a kiválóságot, nagy lélekre vall.

A más iránt érzett megbecsülés egy neme az önbecsülésnek.

Aki ismerni szeretné a többieket, legelõször ismernie kell

önmagát.

Az önismeret az ember fokmérõje

?Lesz-e bárka, mely megtelik majd

minden égi és földi fénnyel?

Visszatérnek-e madarak

Csõrükben oxigénnel??

(Mezei András)

A ?föld? szó nyelvünkben számtalan szóösszetételben ismert. Önmagában a Naprendszer harmadik bolygóját jelzi, tehát egy égitest neve.

A föld a mindennapi szóhasználatban a talajt is jelöli. Tavasszal a földszag, ez a semmi mással össze nem téveszthetõ illat, a fagytól felengedett, párolgó, lélegzõ talajnak a növényültetésre, a szabadban való mozgásra hívószava.

Illyés Gyula (eredetileg Illés Gyula) 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsõrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931).
Ferenc és Klára után 3. gyermekként született Gyula, aki élete elsõ 9 évét töltötte szülõhelyén.

1921-ben érettségizett.
1918-1919-ben részt vett a balatoni diák- és ifjúmunkás mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában.
1920. december 22-én jelent meg elsõ verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

Amikor a jó Isten az apákat teremtette, elõször egy rendkívüli magas alakot teremtett. Az egyik angyalnak azonban nem igazán nyerte el a tetszését a kész mû.

- Miféle apa ez? Ha a gyerekek alacsonyak, miért ilyen égimeszelõk az apák? Mindig hétrét kell majd görnyednie, ha üveggolyózni akar csemetéjével, ha ágyba akarja dugni, vagy ha egy puszit akar nyomni a feje búbjára.

A jó Isten elmosolyodott.

- Ez igaz, de ha alacsonyra tervezem, hogy néznek fel rá a gyerekek

A vers néma. Adj neki hangot!
A vers könyvben halott.
Keltsd életre! Mi a szavalás?
A vers föltámasztása papírsírjából."
(Kosztolányi Dezsõ)

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.

József Attila: Önarckép

Dacos, vad erdõ sûrû nagy hajam.
Már meggyötörte asszonyujj viharja.
Forró száj baglya néha megzavarja.
Alatta zúg a gondolatfolyam.

Április 11. József Attila születésnapja. Ekkor tartjuk minden évben a magyar költészet napját. Ezen a napon országszerte elõadásokat, versmondó versenyeket, felolvasásokat rendeznek a költõ tiszteletére. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség csatlakozott a rendezvényekhez.

József Attila hatodik gyermekként született 1905. április 11-én, ekkor azonban már csak két nénje élt. Apja elhagyta családját. A kisfiú Öcsödön nevelkedett egy parasztcsaládnál, de késõbb visszatért Budapestre.

Szoktál-e néha meg-megállni,

És néhány percre megcsodálni

A zöld mezõt, a sok virágot

Az ezerszinû, szép világot,

A dús erdõt, a zúgó fákat,

A csillagfényes éjszakákat,

A völgy ölét, a hegytetõt?

Nem, Neked erre nincs idõd!

Szoktál-e néha símogatni,

Sajgó sebekre enyhet adni,

A hulló könnyeket letörülni,

Más bodogságának is örülni,

Meghallgatni, Akinek ajka

Bánatra nyílik és panaszra,

Vígasztalni a szenvedõt?

Nem, Neked erre nincs idõd!

Rózaliget elõtt ment el egy idõs ember a barátjával.

Mikor meglátta a szebbnél szebb harmatos rózsákat,

Így szólt a társához:

Milyen szép virág a rózsa, s milyen kár, hogy tövise van.

Barátja elmosolyodott, s ezt válaszolta:

Milyen szúrós a tövis és milyen jó, hogy rózsája van.

Így bizony,mindennek van jó és rossz oldala.

Tõlünk függ, melyiket látjuk,melyiket keressük meg elõbb.

Az Ember elment a Bölcshöz:
- Álmot láttam, de sehogy sem tudok rájönni, mi az értelme. Kérlek, segíts rajtam!
- Hallgatlak - bólintott a Bölcs.
- Az utcán mentem, a mi utcánkban, ahol minden nap járok.
Olyan is volt álmomban, mint egyébként; nem volt semmiféle változás rajta, csak annyi, hogy nagy szürke göröngyökkel volt tele a járda. Amikor megrúgtam az egyiket, rájöttem, hogy ezek nem göröngyök, hanem kövek. Egyet zsebre vágtam, hogy megmutassam a Barátomnak, akihez indultam.

Gróf Széchenyi István élete, munkássága és mély faj- és hazaszeretete ma is idõszerû és minden magyar példaképe kell legyen a haza elõmozdításának ügyében.

gróf Széchenyi István, (1791. szeptember 21., Bécs ? 1860. április 8, Döbling),kétségtelenül a 19. század egyik legjelentõsebb magyar politikai személyisége volt. Nem véletlen, hogy éppen politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte öt a 19. század pátoszával, a ?legnagyobb magyar"-nak, akinek hatása századokra fog kihatni.

Akkor jelent meg a róka.

- Jó napot! - mondta a róka.
- Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.
- Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang.
- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy...
- Én vagyok a róka - mondta a róka.
- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...
- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.
- Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tûnõdés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?

Sziasztok!Szeretne9m megke9rdezni, hogy valakinek van-e infrome1cif3ja arrf3l, hogy a tf6rf6korsze1gi egyetemekre jelentkező kfclff6ldi die1koknak szfckse9ges-e a Yabanci d6grenci Sinavi vagy sem. Me1r ve9gig kerestem minden oldalt az interneten, ahol azt edrte1k tf6rf6kfcl illetve angolul is, hogy 2011-ben eltf6rlik ezt a vizsge1t. Viszont a pe1rom felhedvta az egyetemet, ahova jelentkezni szeretne9k, de ott senki semmit nem tudott. Sem a rektori hivatalban, sem me1shol. Az d6SYM honlapje1n me1r fel sincsen tfcntetve, hogy 2012-ben lenne időpont erre a vizsge1ra, de az egyetemen azt e1lledtje1k, hogy me9g semmi hedr arrf3l, hogy eltf6rf6lte9k, fagyhogy a Yd6S, mint vizsga e9rve9nyes a jelentkeze9sne9l.

A legszebb virág

Egyedül ültem le olvasni a parkban,
Szomorú fûzfának védõ árnyékában.
A csalódottságra volt elég jó okom.

Megbántott a világ,ezt vettem én zokon.

Ha ettõl még nem lett volna elég rossz a napom,
Elém állt egy kisfiú,izgatott volt nagyon.
Kipirult s kifulladt a játék hevében;
Felhevülten így szólt:"Néni,ide nézzen!"

Kezében elhervadt virág kornyadozott,
Lankadt szirmai tán nem látták a napot.
Halott virágával küldtem volna tova,
Mosolyt színleltem hát,s bámultam máshova.

Szent Vince hispániai vértanú, Szent Valér püspök diákja. A Római Birodalom Hispánia részén, a keresztyén üldözés idején, 340-ben a hite miatt megkínozták a zarragozai diakonátust, de a szolga nem tagadta meg hitét, a kínzások következtében meghalt. A halottat kitették a város melletti rétre, és a monda szerint az égbõl leszállt egy madár és a hullát eltakarító vadakat elriasztotta. Ezután zsákba varrták és bedobták a tengerbe, de a hullámok mindig kivetették a partra.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. ? Szeged, 1937. április 6) költõ, tanár

Juhász Illés (1853?1902) posta- és távirdafõtiszt és felesége, Kálló Matild (1862?1953) elsõ gyermekeként született.

1893-1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg elsõ versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius címû versét közölte a Budapesti Napló. 1899. augusztus 26. ? 1900. május 5.

Az alábbi diafilm madaraira rákattintva, csodálatos dalukat hallhatjuk és elgondolkodhatunk azon, hogy mennyi szépséget és vidámságot ajándékoznak nekünke parányi, de értékes teremtmények.

Madarak éneke

Weöres Sándor:

KISMADARAK



Nyitottad az ablakot:
szállj be, napsugár!
Hogy csivogott-csattogott
rengeteg madár:

aranymálinkó, pirók,
feketerigó,
sármány, vörösbegy, kukó,
csíz, tavaszhivó,

pinty, királyka, õszapó,
volt vagy milliom,
elsorolni nevüket
én nem is birom.

Adassék nekem annyi lelki erő,

hogy mindazt elfogadjam amin

változtatni nem tudok,

és bátorság ahhoz, hogy mindazt

megválltoztassam, amire képes vagyok,

és bölcsesség ahhoz,

hogy el ne tévedjek közöttük!

Ajándékok, melyek nem kerülnek semmibe"

Az ölelésrõl...

"Napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten tartáshoz és tizenkettõ a gyarapodáshoz" - állította Virginia Satir amerikai pszichológus.

Az ölelés az egyik legbensõségesebb mozdulat két ember között. Érzékeltetjük vele a szeretetet, a szerelmet, a barátságot.

Szakemberek állítják, hogy napi húsz másodpercre lenne szükségünk az érzelemdús szeretgetésbõl és sokkal boldogabb emberek lehetnénk.

Az ölelés megnyugtat, növeli az önbizalmat, biztonságérzetet ad hogy van valaki, akire számíthatsz, segít legyõzni a félelmet, erõt ad?

Az ölelésben az egész testünket átjárja egy finom, jólesõ érzés, és semmilyen külsõ dolog nem kell hozzá, mindig kéznél van.