Látlak én még s látni foglak,

És szünetlen gondolok rád.

El nem válok soha tõled,

Mégis, mégis....Isten hozzád!

Óh nem a könyörtelen sors,

Nem a beérhetetlen távol,

Nem az élet, nem a halál,

Nem az választ el egymástól...

Van reménye a távolnak,

A halálnak van emléke:

Hit vigasztal a balsorsban....

-Ennek is mind vége, vége.

Mond nekem majd, hogy enyim vagy,

Hogy szeretsz:leborulok rád

Véghetetlen fájdalommal....

S azt felelem: Isten hozzád!

Szeretlek én téged nézni,

Mikor észre nem veszed,

Ha máson merengve, rajtam

Feledkezik el szemed.

S benne egy édes titokra

Megvillámlik az öröm......

Egy-egy tõr minden sugára,

S én azt szívembe töröm.

Szeretlek én téged nézni,

Mikor észre nem veszed:

Hogy szívem mélyére látva

Meg ne tudd, mit érezek.

Ne tudd, hogy szerelmem olyan,

Mire nem vagy érdemes,

Ha magam ki kell nevetnem,

Legalább te ne nevess.

Szeretlek én téged nézni,

Oly szép lángal ég szemed,

Eloszlatja búmat, mint a

Nap a sötét felleget.......

"Nincs nagyobb boldogság, mint ha szeretnek bennünket embertársaink és úgy találjuk: jelenlétünk hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat."

(Charlotte Bronte)

"Könnyû dolog azért szeretni valakit, mert tökéletes. A szeretet igazi próbája az, ha annak ellenére is tudunk szeretni valakit, hogy az illetõ az életében és cselekedeteiben távol jár attól a tökéletességtõl, amelynek a lehetõségét meglátjuk benne."
(Pir Vilayat Inayat Khan)

"Jézus hiába élt és halt meg, ha nem tanultuk meg tôle, hogy a szeretet örök törvénye szabályozza életünket."
(Mahatma Gandhi)

"Nem lámpával, hanem szívvel kell keresni az embereket, mivel csak a szeretetnek nyílnak ki a szívek."
(Peter Rosegger)

"Ha nem szeretek, semmi sem vagyok."
(Jean Racine)

"A szeretetben elérjük a legnagyobb boldogságot, ami valaha a világon lehet."
(Platon)

"Amit megõrzöl magadnak, már elvesztetted.

Somlay Artúr (1883. febr. 28.?Bp., 1951. nov. 10.): kétszeres Kossuth-díjas színész, kiváló mûvész, színészpedagógus.

Eredeti neve Schneider volt, vasúti tisztviselõ apja hat gyermeket nevelt. Kamaszként többször megszökött, hogy vándorszínésznek álljon - apja egy ideig hazavitte, végül belenyugodott, hogy színész lesz a fia. Somlayt vidéken eltöltött évadok után 1907-ben szerzõdtette a budapesti Magyar Színház, a következõ évben - Újházi Ede ajánlására - a Nemzeti Színházhoz került.

Az itélet szól a tornyon:

Üt az óra, fönn a horgony,

Menni kell- Isten veled.

Utoljára most csókollak.....

Óh, hogy most érzem, tudom csak,

Mennyire szerettelek!

Néma ajkad oly beszédes,

Sohase volt olyan édes,

Olyan édes - és úgy fáj!

Elhagyom én e vidéket,

De el nem föd soha téged,

Nincsen az a messze táj!

A hajón a könnyû podgyász,

A szívemen a nehéz gyász,

Az égen sötét ború.

Most csöngetnek útójára-

Az itélet trombitája

Nem lehet oly szomorú!

Hova lett a nap az égrül?

Hirtelen, hogy elsötétül!

Mintha állana itélet,

Valakit kivégeznének....

Hideg szellõ száll a fákra,

Tövig átborzadnak rája,

Mintha hóhér keze volna,

Mely szemeiket befogja.

Halálcsöndesség az erdõn,

Néha hull alá rezzentõn

Egy-egy levele a fáknak,

Mintha könnyet hullatnának....

Mit sírnának, könnyeznének?

Hiszen õk virultak, éltek.

Az, hogy mostan elhervadnak,

Hogy szerettek: jele annak.

Volt bimbójuk, volt viráguk,

Szerelemnap sütött rájuk,

Ölelkeztek a szellõvel,

Susogtak az éneklõvel......

Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. ? Budapest 1971. július 31.) magyar költõ, író, mûfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusainak legnagyobb részét, az Iliászt és az Odüsszeát is beleértve, Devecseri Gábor korszerû és élvezetes fordításában ismerjük.

Mint költõ a Nyugat ?harmadik nemzedékének? egyik kitûnõsége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyû kiválósága; mint mûfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül elsõ az évszázadok magyar irodalmában.

Szabó Lõrinc

Szeressétek a gyermekeket

Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tõlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek õket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, õsz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fû, kõ, légy párna a fejük alatt.

Kínáld õket gyümölccsel, almafa,
tanítsd õket csillagos éjszaka.

Kínában egy vízhordozónak volt 2 nagy cserépedénye.
Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott.
Az egyik edényen volt egy repedés,
míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított.
A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel.

Két teljes évig ez így ment, minden nap- a vízhordozó már csak másfél edény vizet
szállított vissza a házba.
Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta.

Föltámadni, mint a felhő,

Mely az égre derülten jő,

Azután könnyekre törve

Száll alá a szomjú földre!

Mint a szellő bujdokolni,

Mást altatva nem nyugodni,

Nyomorúság ablkában

Siránkozni- mindhijában,

Megfejtetlen, mint egy álom,

Átsuhanni a világon

Kinevetett, ismeretlen

Fájdalomtól üldözötten.....

Úgy-e keserű egy pohár?

Itta ezt több jó bolond már!

S mind azt hitték, üdvözítnek,

-Nekem már e hitem sincs meg!

Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. ? Párizs, 1885. május 22.) francia költõ, regény- és drámaíró

Victor Hugo, francia költ?, regény- és drámaíró, az európai romantika egyik vezéregyénisége 1802. február 26-án született Besançonban. Apja, Joseph-Léopold-Sigisbert Hugo a tábornoki rangig vitte Napóleon seregében. Anyja, Sophie Trébuchet. ?sei apai ágon földm?vesek és iparosok, anyai ágon tengerészek és ügyvédek voltak.

" Én úgy mondom, nyitott kézzel szeretni. Ez egy olyan

tapasztalat, ami lassan ért meg bennem, a fájdalom

tüzében és a türelem vizében kovácsolódva. Azt tapasztalom,

hogy muszály felszabaditanom azt akit szeretek, mivel ha

rákulcsolódok, rácsimpaszkodok, vagy megpróbálom

irányítani, azt veszítem el, amit megtartani próbálok.

Ha én megpróbálok megváltoztatni valakit, mivel úgy érzem,

én tudom milyennek kéne lennie, akkor egy nagyon értékes

jogától fosztom meg.

The voice of rtaaionlity! Good to hear from you.

http://www.youtube.com/watch?v=_3iXmSJXoFY

Sebestyén Márta: Tavasz Tavasz

Jékely Zoltán: Koratavasz

A hóvirág hagymája mostan
titokzatos hatalmat érez,
s remegve, könnyekig hatottan
ér el a vén föld felszínéhez.

Ki ott jár, apró motozást hall:
épp most búvik ki a világra!
S tele a szív csodálkozással:
ily nagy tojásból ily piciny madárka!

Wass Albert: Rügyek

Az orgona-bokorra cinke szállt,
s a kis rügyeknek halk titkot sugott:
a dombon látta már a napsugárt,
már jönni fog,
s a lombok börtönére fényt havaz!

Karl Friedrich May , Hohenstein-Ernstthal, 1842. február 25. ? Radebeul, 1912. március 30.) minden idõk legtöbb könyvet eladó német irója, jegyzett szakértõje az amerikai vadnyugatnak.

Legolvasottabbak az észak-amerikai indiánokról szóló könyvei, a Winnetou; Az Ezüst-tó kincse; A medveölõ fia; Az inka öröksége címû regényei, melyekbõl nagy sikerû filmek is készültek.

May szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt.

Valamit kérnék tõled,-megtenni nem

kötelességed.

Mást mond a jog, mást mond az ész,

valami mégis azt kívánja: nézd.....

Tedd meg, ha teheted!

Mert az: A SZERETET

Messzire mentél fáradt vagy,léptél

százat.

Valakiért még egyet kellene. Tested, véred

lázad.

Majd máskor! Nyugtat meg az ész.

És a jog józanságra int.

De egy szelíd hang súgja megint:

Tedd meg ha teheted!.....

Mindig erre a harmadikra halgass,

Mert ez: A SZERETET

Valakin segíthetnél. Joga nincs hozzá,nem

érdemli meg.

Ha ezt a verset olvasom, mindig nagyon meghat, olyan kedvesen szívszorító, olyan ártatlanul szép!

Kaffka Margit: Emberke
(Rámnyitja az ajtót)

Anyám, - már itthon vagy? Haá, - lábujjhegyen szöktél be megint?
- Hát ki köszönt a fiának? Anyu elfelejtett köszönni. Na, szép!
Hol pislogsz a sötétben? A kályha mellett ülsz - odatalálok!
Megvagy! Te buksi-bagoly!... Mért olyan sütõs-meleg a tenyered neked?
Öledbemászhatok?...

Ahogy Te szeretsz, úgy szeretnek mások,

Úgy lesz ellenséged, úgy lesz jó barátod.

S ha majd minden álmod valóra válik,

ezt akkor se feledd: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG!

Két fiatal buddhista szerzetes útjuk során, egy hatalmas

sártengernyi pocsolyához érkezik

- a szélén egy nõ álldogál, kissé tanácstalanul.

Egyikük ráemeli tekintetét, felkapja,

átviszi a másik oldalra.

Egy darabig szótlanul ballag tovább a két

szerzetes, majd az egyik odafordul ahhoz,

aki átsegitette a nõt:

-Nem értelek. Hogyan tudtál dönteni? Nem

érinthetünk meg nõt, soha semmilyen formában.

Kötelez a fogadalmunk.......

-Látod-szól a másik- ez a különbség kettõnk

között.

Óbecsei István: Szeressétek az öregeket

Tanácsok nőknek

Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. ? Debrecen, 1828. február 23.) költõ,botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezõje.

Debrecenben született, apja jómódú "cívis": gyógykovács és állatorvos volt. Iskoláit szülõvárosában kezdte meg; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781. április 20-án a debreceni Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P. Szathmáry István, Hatvani István, Varjas János és Sinai Miklós.

Túrmezei Erzsétet:

A HARMADIK

Valamit kérnek tõled,
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
Mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
Mert az a szeretet!

Messzire mentél,
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért még egyet kellene,
De tested, véred lázad.
Majd máskor, nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
Mert az a szeretet!

AZ ADAKOZÓ FA

Volt egyszer egy réges-régi, fenséges fa, a melynek ágai szinte az eget súrolták. Amikor virágba borúlt, különféle színû, alakú és nagyságú pillangók egész serege táncolta körül, amikor pedig gyümölcsöt hozott, messze földrõl felkeresték a madarak .Ágai kitárt karokkal üdvözölték a szelet, és aki csak látta, elámult fenséges szépségén.
És volt egy kisfiú is, aki mindennap ott játszadozott a fa alatt, míg nem az õsöreg fa valósággal beleszeretett a gyermekbe.

Bár nekünk talán a Fátyol-vízesés a legszebb a világon, ha igazán nagy zuhatagokat akarunk látni, külföldre, sõt a tengerentúlra kell utaznunk. Szemezgettünk a világ legnagyobb és legmagasabb vízesései közül, amelyek egytõl-egyig turisták ezreit vonzzák minden évben. Képes séta Kanadától Laoszig.

Niagara, Ontario, Kanada

Magasság: 51 méter
Szélesség: 1203 méter

A Niagara talán a legismertebb, de mindenképpen a leglátogatottabb vízesés a világon, noha sem magasságban, sem vízhozamban nem éri utol a legnagyobbakat, de az idelátogatókat fogadó látvány minden hiányosságot feledtet.

?Pacsírtaszót hallok megint?

Igazi tavaszhirdetõ, mert csakugyan az elsõ költözködõ madár, mely itt-ott néha már február közepén feltünik, általában pedig, az országos középnap szerint: márcz. 2-3-án. Elõfordul, hogy gyenge teleken vagy a délibb megyékben egyesek el sem távoznak tõlünk.

Nemsokára megérkezése után a kiengedõ idõ fényesebb, enyhébb napsugarai megdobogtatják sziveiket: pár után néznek. S ha ilyenkor sétálunk ki a mezõre, alig szabadulhatunk meg attól a hatástól, a mit a pacsirták gyakorolnak reánk.

Márai Sándor, eredeti nevén Grosschmid Sándor (Kassa, 1900. április 11. ? San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, újságíró

A századfordulón Kassán született. (Ma Szlovákia.) Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az elsõ világháború után. Öccse, Radványi Géza, a késõbbi neves filmrendezõ a Valahol Európában alkotója.Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte, majd a fõvárosba ment, és Török Gyula mellett dolgozott a Budapesti Naplónál.

Hogyan rontsd el gyermeked jövőjét?

Elgondolkodtató olvasmány.

Link

 

Tiszta szívbõl

Egy napon, egy fiatal megállt egy nagy város központjában és mondogatni kezdte a járókelõknek, hogy neki van a legszebb szíve a világon. Nemsokára nagy tömeg gyülekezett körülötte és mindenki az õ csodálatos szívét bámulta.

Semmi hibája nem volt az õ szívének. Egy karcolás, egy seb, egy repedés, semmi. Mindenki úgy találta, tényleg ez a legcsodálatosabb szív, amit valaha is látott... Az ifjú nagyon büszke volt a tökéletes szívére és továbbra is dicsérgette önmagát.

"Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfõbb boldogság és minden jó" ? (Kopernikusz)

A napközéppontú (heliocentrikus) világkép kidolgozója, Nikolaus Kopernikusz a lengyelországi Toruñban született. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez ezt nevezzük heliocentrikus világképnek Munkájának hatását nehéz lenne túlbecsülni, hiszen elõször emelte ki a Földet a világmindenség középpontjából, és helyezte el azt a valóságnak megfelelõen

1473.

A Zsuzsanna héber eredetû bibliai név. Jelentése: liliom. Magyarországon a 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb nõi név volt.

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdõzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettõ vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval.

Michelangelo Buonarroti (teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni, Caprese, 1475. március 6. ? Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a mûvészettörténet legnagyobb alakjainak

Szülei elszegényedett nemesemberek voltak, apja, Domenico, Michelangelo születésekor Lodovico di Lionardo di Simoni Caprese és Chiusi della Verna podestája volt. Amikor a család Firenzébe költözött, Michelangelo jelentkezett Domenico Ghirlandaio festõ mûhelyébe, tanulónak.

d6rfclf6k, hogy vette9tek a fe1radse1got e9s digitalize1lte1tok Tame1s szolge1latait. Ne9he1ny felve9telem nekem is mvgaen. Bizonye1ra van olyan is, ami itt nem szerepel.Isten e1ldja meg munke1tokat e9s ime1itokat.SzeretettelGyf6rgy

Ásvai Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. ? Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a ?Nagy Magyar Mesemondó?, az MTA tagja.

1825. február 18-án született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban.

Apja Ásvay Jókay József hites ügyvéd és árvagyám, édesanyja Pulay Mária gyermekeként kisbirtokos nemesi családban született mint Jókay Móricz (az y-t i-re késõbb a polgárosodás jegyében cserélte). Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.

Ragyog és tündöklik Juliannának napjára:
Ragyogjon életed gyönyörû virága,
Sose hervadjon zöld citrusnak ága,
Inkább virágozzon életeknek fája,
Akkor is, ha eljön életed határa,
Végyen fel az Úr maga jobb karjára,
Helyeztessen ottan égi palotára,
A bárány Úr Jézus víg lakodalmára;
Szívesen kívánom.
(Székelyhidi névnapi köszöntõ)

Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar nõi nevek között. Õ a névadója a Júlia szép leány balladai alakjának.

Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20. ? Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festõ

Munkácsy mélyrõl küzdötte fel magát, az asztalos legénybõl híres festõ lett, aki hatalmas méretû vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerõje. Tanulmányozta és nagy mûgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket.

Kellemes orgánumú, vonzó külsejû színészBudapesten született 1936. Február 14.-én.

Édesapja görög katolikus pap volt. A templom varázsa, a misék koreográfiája keltette fel benne az érdeklõdést a színház iránt, mert ezen a téren e kettõ igen hasonlít egymáshoz. Mielõtt azonban véglegesen a világot jelentõ deszkákat választotta volna az élet számos területén kipróbálta magát. Volt segédkántor, dolgozott kifutófiúként a Bástya Ktsz-ben, anyagmozgatóként a Hídépítõknél és csillés is volt egy föld alatti építkezésen.

Batta György:

Egy mondat a szeretetrõl

Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak a Bibliában rögzült Isten szavában,
Nemcsak jó anyák mosolyában
Megannyi mozdulatában,
Lelkük minden zugában
Ott szeretet van
Nemcsak bölcs vének tanácsában
Az évek ne a keserûséget teremjék benned - a mérget -
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
És nemcsak abban, ahogy mindegyik gondolatban
Másokért dobban a költõ-szív szakadatlan
Ahogy az anya is ott lüktet végig a magzatban
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak mikor az ujjak mell-kupolákra simulnak
S forró szerelmi vágyban tüzesedve a lázban
Hevülnek vörösre gyúlva akár az ûrhajó burka
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
S fönnmarad holtodiglan
Nem számít, hogy a vágytól feszülõ kupolából
Marad csak roskadt sátor az idõ viharától
S már nem az ujjak - dermedt pillantások
Simulnak enyészõ testmezõkre
Mik eltûnnek örökre
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Nemcsak az estben aláhulló pehelyben
E máris tökéletesben, mert arányaiban
Jövendõ világok váza - és remekben,
Mert simulásában, arcodra hullásában,
Ahogyan gyöngéden megérint az éjben -
Abban szeretet van
S hol szeretet van, puska nem dörren,
Vér nem fröccsen, nem sújt tudatlan ököl sem váratlan,
Edényeit a vér nem hagyja el a testben,
Kering erekben, nem buzog sebekben,
Torkolattüzek ibolyákban égnek csak, szelíd lángban
Hol szeretet van,
Ott szeretet van
Szamócafej a vércsepp - igézve nézed
Láthatsz fûszálat, áldott sörényes fákat,
Tornyokat, kupolákat, de sehol katonákat
Hol szeretet van,
Nem baj, hogy más vagy
Más a honod, a templomod, s nyelvedben,
Lélek-emelte versedben másként
Zendülnek az igék, csendülnek rím-harangok
Hogy mongolos az arcod - szabad
Hogy a szavak hozzád vonuljanak
Mint hegybõl a nyáj
És senkinek se fáj, hogy bennük még
Véreid rakta, Szent István-látta
Tüzek parázslanak, Mátyás felhõi gomolyganak,
Budai paripák fújnak, holtakért gyertyák gyúlnak -
Ott nem félsz
Élsz csillagfénnyel a szemedben
Nem gyûlöletben, hisz tudják:
Tüdõ halványlik, szívmoraj hallik,
Oxigéntüzek égnek benned is, piros-kékek
S lám, arcodon is közös a bélyeg
A halál-sütötte enyészet
Nézheted, mint állat bõrén a jelet
Hol szeretet van,
Elpusztíthatatlan
Úri áradatból, az idõfolyamból
Arany szemcséit kimoshatod,
S a világot belõlük összerakod,
Mint ködbõl a tornyok, felhõbõl az ormok
Ember s táj elõragyog
Megláthatod minden keservek könnyét
Fájdalmak fekete gyöngyét mert
Minden mi kín, a lélek-fény útjain
Hozzád is átszáll
Veled is munkál - fáj
Bárhol a zsarnok: égetnek szenvedõ arcok
Szemükbol a kiáltás roncsoló sugárzás
Fenyõtû hördül törten füst-fojtva a völgyben
Zengõ kövekbõl hallik
Vizeken halál iramlik
Rémülten hordod kozmikus sorsod
Mint a bogár ahogyan löki-viszi a folyam
Sodorja hullt falevélen -
Nincs menekvés földön-égen?

Soós Imre (Balmazújváros, 1930. február 12. - Budapest, 1957. június 20.) színész

Fõiskolás színészjelöltként, mezítlábas parasztgyerekként ismerte meg az ország.
Mintha Fazekas Mihály személyesen küldte volna Ludas Matyiját. Imádták. Rajongott érte Dajka, Gobbi, Vámos, Kiss Manyi. 27 évesen ment el, mindössze tíz évet töltött a pályán, így napjainknak c
sak a megfakult filmszalagok õrizték meg legendás alakját. Õ színháztörténetünk legnagyobb adósa, mert elmenekült, pedig Shakespeare-t, Csehovot, Ibsent kellett volna játszania...

kalispera! "epesa" tyxaia sto blog sou meta apo mia apiepesmlni prospa8ia na epanaferw to koumpi "jumb break" stin grammi ergaleiwn sun8esis anartisis!!! kati exw peira3ei kai to exw xasei kai sthn 8esi tou exoun emanistei alla. pws mporw na to epanaferw??? euxaristw ek twn proterwn

huhuhu sabo kak..diaorg nie kadang2 nak migaena tp xready brg2..ari tu deela hangin ngan kedai mkn kat R&R Tapah...bnda dah siap smua tp lambattt nyerrr jln pun lenggang lenggokkk!!!Meh singgah:

Sorry ladies - I poestd a second entry (Mr Linky no 237) but I had accidentally put the woring link so I repoestd as number 238. Please ignore 237! (I also poestd a third entry as Mr Linky no 239 - that one is meant to be there lol!!)HugsPauline x

"Nekem a játék nehéz ajándék, sose lesz vége,
most is csak játszok, s látod, könnyel fizetek érte"

(Nagy László: Rege a tûzrõl és jácintról)

Bessenyei Ferenc (Hódmezõvásárhely, 1919. február 10. ? Lajosmizse,2004. december 27.)

Bessenyei Ferenc 1919-ben született Hódmezõvásárhelyen. Pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. 1942-tõl a Miskolci Nemzeti Színházban, 1945-tõl a Budai Színházban, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1950-tõl 1963-ig, 1967-tõl 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház mûvésze.

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. - Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus.

Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szûcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütõ asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsõlövõn.

Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. ? Higham, 1870. június 9.) angol író. Egyesek szerint a Viktoriánus-kor legnagyobb írója, és az angol nyelv minden idõk legkiválóbb mûvelõje. Írásainak népszerûségét mutatja, hogy napjainkig minden mûve folyamatosan kapható.

A társadalom legaljáról jött: egyik nagyapja háziszolga volt, a másik sikkasztó.

A korai évei szépen, jómódban teltek, sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette.

Február

Havas utak, hazai tájak,
száncsengõ hangja, régi dal?
megbúvik szíved rejtekében,
s még ma is újra felkavar?

Most mintha fejre állna a világ:
õszbõl tavaszba fordul át.
Becsap a régi kalendárium!
Havat a szem csak képeken lát.

Pihenni vágyó fák kérgét feszíti
az incselgõen langyos napsugár.
Nyugalmat várna erdõ, kert, gyümölcsös?
Adj nékik havas paplant , Február!

Kamarás Klára

Isten megnyomja a tavasz-gombot

Isten megnyomja a tavasz-gombot,
s a régi verkli pattogva beindul,
a rigó kiköpi a téli szutykot,
csõrt csücsörít, s fütyül bolondul.

Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költõ, szerkesztõ, festõ (Tét, 1788. február 5. ? Pest, 1830. november 21.) költõ, drámaíró, festõ

Nagy tekintélyû, maradi hajlandóságú nemesi família kitagadott fia volt. Apja konzervatív, Gyõr megyei közéleti férfi; bátyja, Kisfaludy Sándor, a századforduló utáni évek legnépszerûbb, de hasonlóképpen a nemesi múlt ábrándjaiban élõ költõje. Károly nyolc gyermek közül a legifjabb, Sándornál tizenhat évvel fiatalabb.

?Egy ember, akinek a zene jelentette az élet összes örömét.?

Pap Attila

Máté Péter: 1947 ferbuár 4. - 1984 szeptember 9.

Máté Péter magyar táncdalénekes, hangszerelõ, zeneszerzõ és zongorista. Közel 150 dal szerzõje és elõadója.

Már hatéves korától autodidakta módon tanulta a zene fortélyait, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. Elsõ zenekarát 1965-ben alapította.

Balogh József: Februáros

Bál ideje? Február!
Csinos lányka mórikál,
a csúf ördög én vagyok,
barátnõim angyalok.
Cimborám a doktor úr,
kész macsó így orvosul!
Egy túlsúlyos hópehely
nem rop táncot senkivel.
Vajon ki õ? Nem tudom.
Ott csücsül egy bús majom!
Focistából tíz akad,
egy híjam s kész a csapat.
Hófehérke nagy talány,
kissé fiús hóleány.
Amott fura maskara,
hallgatag? áll, nincs szava,
mezõn riaszt madarat,
így a földben mag marad?

Jönnek-mennek jelmezek,
elvarázsolt sok gyerek,
farsangostul áll a bál,
MÓKÁS VAGY, TE FEBRUÁR!

Magyar költõ, esszéíró, prózaíró. Született: 1930. február 3-án, Zámolyon.

Csoóri Sándor magyar költõ, esszéíró, prózaíró a nyugat-dunántúli Zámolyon született 1930. február 3-án földmûves családban. Pápán érettségizett a Református Kollégiumban. Budapesti egyetemi tanulmányait betegsége miatt abba kellett hagynia. Elõbb újságíróként dolgozott. Õszinte társadalmi problémák iránti érzékenységérõl tanúskodó, õszinte hangú verseivel 1953-ban nagy feltûnést keltett.

Mi a szeretet, mi az eredete, mitõl van ilyen hihetetlen ereje, és miért van ekkora szükségünk rá?

Minden embernek alapvetõ szüksége van szeretetre, él bennünk egy vágy, hogy megismerjük ezt a csodálatos érzést.
A szeretet, akár adjuk, akár kapjuk, sokkalta több annál, minthogy csak úgy, rásüssük az érzés bélyegét.

A lelkünk mélyén tudjuk, hogy a szeretet a legfontosabb és legnagyobb szükségünk.
Mi hát akkor a szeretet? Mi az, ami képes megelégíteni azt a szükségünket, aminek betöltése nélkül üresek vagyunk a lelkünkben?

Február 2. a Vizes Élõhelyek Világnapja annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában az úgynevezett Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megõrzése érdekében a kormányok felelõsséget vállaltak a vizes élõhelyek védelméért.

Ramsari Egyezmény :"Egyezmény a nemzetközi jelentõségû vizes terrületekrõl, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyérõl"

Az egyezmény meghatározása: "Wetland"-nek, azaz vizes élõhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsõdleges meghatározó tényezõ.