Radnóti Miklós: Majális

 

A hangraforgó zeng a fű között,

s hördül, liheg, akár egy üldözött,

de üldözők helyett a lányok

kerítik, mint tüzes virágok.

Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,

a háta barna, lába még fehér,

a rossz zenén kis lelke fellebeg

s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

Fiúk guggolnak és parázslanak,

az ajkukon ügyetlen szép szavak,

duzzasztja testük sok kicsiny siker

s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

Lehetnének talán még emberek,

hisz megvan bennük is, csak szendereg

az emberséghez méltó értelem.

 

 

MÁJUSFA...

 

 

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke. A májusfa állítás a falvakban a mai napig jelen van.

 

 

Májusfa állítás

Amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is.

 

 

Húsvéti népszokások

 

A tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe: HÚSVÉT

 

Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is. A húsvét időpontját 325-ben állapította meg a niceai zsinat a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot kijelölve.
Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték.

 

 

 

Március idusán...

 

 

            

 

"Zeneszó zeng, menetelnek

                         Süt a napfény, fut a felleg.                         

                                        Fel a zászló, fel az égre –

Magyarország örömére.

 

Szabadság dala szálljon,

Jövel édes, szabad világ –

Aki ember, ide álljon;

Gyönyörű légy Magyarország."

 

 

Az 1848-as forradalomnak ki kellett harcolnia a nemzeti függetlenséget az osztrák császártól, meg kellett teremtenie az alkotmányt, mely tartalmazza a polgárok jogait és kötelességeit, fel kellett szabadítania a jobbágyokat és el kellett törölnie a nemesi előjogokat.

 

 

Valentin  napi  szokások  a  világban

                régen és most

 

A világ rengeteg országában ünneplik a Valentin napot, mégis mindegyikben kicsit más szokások terjedtek el.

 

 

Egyesült Államok

Az USA-ban ma leginkább lapokat küldenek és apró ajándékokkal lepik meg egymást a szerelmesek. 

Ott sem volt azonban ez mindig így: korábban február 14-e volt az a nap, amikor pótolhatóak voltak az elmaradt születésnapi és névnapi jókívánságokat és a haragosainkat is kötelező volt ezen a napon meghallgatni.

"Mindig legyen előtted út,
fújjon a szél a hátad mögül.
Arcodat melegen süsse a nap,
földedet öntözze lágy eső,
És mindaddig, amíg nem találkozunk -
hordozzon az Isten a tenyerén"

 

 

 

 

Ha én írhatnám sorsod könyvét, szíved,

lelked vágyát, életed örömét,oly széppé írnám, mint egy tündér álom, a legboldogabb Te lennél ezen a világon! Boldog születésnapot kívánok!


 "A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké,
A mának arca tűn elő -
Ezért ha illan ez az év is,
S a múltba szállva szétomol,
Lelkedben ott a kincs örökre
Amely valaha benne volt."

 

I found myself nodding my noggin all the way thhogur.

Szia Elli!Ne haragudj, nem aatlaarkk felhuzni.Azert kerdeztem ra a velemenyedre, mert en 5 eves koromban kerfcltem Tf6rf6korszagba, 22 eve elek itt, es latom, hogy mennyit valtozott a helyzet az elmult 2 evtizedben.Nezd csak meg a mai lanyokat. Szerinted nem neznek ki egyre k*rvasabban evrf6l evre? Nyugat To.-ban kihaloban a fejkendf6, es Atatfcrk az Ist... estaghfirullah, nem irom ki.

Pálfalvi Nándor : Karácsony

 

Karácsony ünnepén

az a kívánságom .

Legyen boldog mindenki

ezen a világon.

Itt is, ott is mindenütt

legyen olyan béke,

mint amilyen lakozik

az emberek szívébe.

 

Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott, békés, boldog karácsonyi ünnepeket mindenkinek: Zsóka 

d6rfclf6k, hogy vette9tek a fe1radse1got e9s digitalize1lte1tok Tame1s szolge1latait. Ne9he1ny felve9telem nekem is mvgean. Bizonye1ra van olyan is, ami itt nem szerepel.Isten e1ldja meg munke1tokat e9s ime1itokat.SzeretettelGyf6rgy

Mit ünneplünk augusztus 20-án?

Augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napjára emlékezünk (1083. augusztus 20.). Szentté avatásakor õ lett Magyarország védõszentje. 1991-tõl Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a más és más ünneplést jelentett.

Törvénylátó napból Szent István napja

A néphit korábban e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, a málnaszedés idejét, és e nap idõjárásából következtettek az õszi gyümölcstermésre.

Ének aratás elõtt

Hamu alatt parázsló harag,

Ökölbe szorult, rázó kezek,

Irgalmatlan, dühös kiáltás,

Közeleg az ünnepetek.

Aratásra készülõ mezõk,

Torkodon-akadt, gyûlölõ szavak,

Kaszák, mik kiegyenesedtek,

Ünnep készül, piros, szabad.

Indul a vén, magyar tespedés,

Pattan a feszült, ostoba húr,

Nagy gõgök félve összebújnak

S a tisztes, nagy csönd meglapul.

Magyar ünnep lesz az aratás,

Aratni búzát, vért, fejet:

Nõ a dühösök szent szektája,

Aratás lesz, ne féljetek.

? az anyákban van valami, ami alatta marad és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit.?

Victor Hugo

Kevés olyan szívmelengetô ünnep van, mint az anyák napja. Ekkor köszöntjük édesanyáinkat, megköszönve nekik mindazt a szeretetet és gondoskodást, mellyel születésünk óta elhalmoztak bennnünket.

Édesanyánk az a személy, akivel születésünkkor (de már elõtte is) elõször kapcsolatba kerülünk, és akivel ez a láthatatlan kötelék meg marad egész életünkben.

Nagypénteken a keresztények arra az áldozatra emlékeznek, ami által hitük szerint a Megváltás valósággá lett: Jézus Krisztus az emberek iránt való személyes szeretetbõl az életét adta, hogy reményt adjon az örök életre.

Az elsõ keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (Nagypéntek és Nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották, egész napos szigorú böjtölésben, Jézus szavainak szellemében. Nagypéntek két szempontból is szigorú böjti nap: egyrészt az emberiség bûnei tették szükségessé, hogy Isten a végsõkig adja magát az ember életéért, hogy hitetlensége legmélyén a szenvedésbõl és a halálból is részt vállaljon.

Húsvéti locsoló versek (Magyar népköltészet)

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tõle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.

Bíró András:

Ez a húsvét

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák õket,
oly sebesen, gyorsan nõnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövõt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Reviczky Gyula:

Jézus Pilátus elõtt
(Munkácsy képe)

Állok merengve, hosszan, áhitattal:
Ez õ! Ilyen volt! Igy képzeltem én;
Álmomban éjjel, elmélkedve nappal
Kerestem arczát; végre föllelém.
Mit a halandó gyönge ismerettel,
Töprengve, könyvekbõl meg nem tanúl:
Az a te nagy lelkedbe rejtezett el,
Lángelméd érzi öntudatlanúl.

Bartal Klári:


A Megváltó és a nép


Mártíromságtól fénylik orcád,
Vagyonod csak az égi ország,
De köntösödre sorsot vetnek
És ácsolják már a kereszted.

A húsvét

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettõsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlõséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.