Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | Mohácsiné Zsóka | 0 hozzászólás
Üdvez légy születésed napján, magyar szabadság! Először is én
üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvezellek oly magas
örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet!
Ó szabadságunk, édes, kedves újszülött, légy hosszú életű e földön,
élj addig, míg csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal,
borulj rá szemfedő gyanánt… s ha előbb jön rád a halál, rántsd magaddal
sírodba az egész nemzetet, mert tovább élnie nélküled gyalázat, veled
halnia pedig dicsőség!
Petőfi Sándor naplójából
Nemzeti Ünnepünk Évfordulójára
Március 15.
13 éve | Mohácsiné Zsóka | 0 hozzászólás
Azt hiszem magáért beszél az írás
A magyarok vére
Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép
újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésre, a
nyugati világ szemeláttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem
keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a
futball szurkolók vasárnapi kupa mérkőzés után.
Túl sok a halott már a stadionban, és az ember csak saját
vérével gavalléroskodhat.
|
|
13 éve | Mohácsiné Zsóka | 4 hozzászólás
Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból
ered. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy
tanai szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az
apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a
Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
Pünkösd
A pünkösd jő - de meg nem érti titkát
a szív, amelyben még az Úr nem él;
Itt a tavasz, - bimbófejük kinyitják
a kis virágok, zöldül a levél.
Mit ér, ha a természet újra éled,
a föld örül, madárka énekel,
de a szívünkben még az égi Lélek
élet tavaszát nem költhette fel?
Ha szívünket a Lélek át nem hatja,
hervadt virág csak minden ünnepünk,
Hiába volt a szent karácsony napja,
a húsvét fénye föllángolt - s letűnt.
Az Úr csak egyszer járt itt lenn a földön,
értünk csak egyszer halt kereszthalált,
De kell, hogy pünkösd újra s újra jöjjön,
mert életet csak Isten Lelke ád.
Ismeretlen szerző
Mennyei szélzúgás
Őskezdet óta jár földünk felett
,,sebesen zúgó szélnek zendülése’’,
örök, tisztító, égi lehelet.
Kastélyok s viskók közt megy zúgva át,
megzörgeti a bűnök lakhelyének
hazugságfüggöny-fedte ablakát.
Alant terjengő füstöt szerteűz,
s haldokló, hamvas oltári parázson
színarany fényű lángra kap a tűz.
Az érkezése, útja mély titok.
De szól: ,,Sas-szárnyam tollain emelve
az égbe jutnak halk imáitok.’’
Száll, zendül, zúg és nem pihenhet el,
míg minden juhot amaz egy akolba
az egy Pásztorhoz össze nem terel.
Dömötör Ilona
Pünkösdi harangok
Olyan szépen cseng a harang,
Mintha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.
Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.
Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.
Benedek Elek
Csíksomlyói pünkösd
Lélekben készülsz
s indulsz nagy útra
egyenes és egyszerű,
lelkiekben nagyszerű
testvérekkel -
emberek Erdélyből,
de messzi távolból is
száz s ezer kilométerekről...
„Üdvez légy születésed napján magyar szabadság! Először is én
üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvözöllek oly magas
örömmel, amilyen mély volt a fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet!
Petőfi Sándor: Napló
Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
14 éve | Mohácsiné Zsóka | 1 hozzászólás
Karácsony felé
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
Juhász Gyula
"S azóta minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni
akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért
ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban
szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és
befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a
világot.
14 éve | Mohácsiné Zsóka | 6 hozzászólás
Télapó megérkezett
Lovas szán fut friss havon,
Télapó ül a bakon.
Vidám hangon énekel,
sok hópihe táncra kel.
A rénszarvas úgy szalad,
gyorsabb, mint a gyorsvonat.
Piros orra szikrát vet,
mindjárt csillagszóró lesz!
Hó-ha-hó, hó-ha-hó,
itt a kedves Télapó!
Rudolf a szarvas neve,
égbe száll a szán vele.
Télapónak szakálla,
vígan lobog utána!
Csillagok közt száll a szán,
jöjj Télapó, gyere már!
Vár reád sok kisgyerek,
így szólsz: "El nem késhetek"!
14 éve | Mohácsiné Zsóka | 1 hozzászólás
Márton Savaria külvárosában született 316-ban vagy 317-ben A
legenda szerint besorozták a római hadseregbe. Nemcsak vitézségével
tűnt ki, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével
is.
A legenda szerint egyszer Amiens városkapujánál télen
megpillantott egy didergő koldust, s annyira megszánta, hogy köpönyegét
levéve kettéhasította, s felét odavetette a szűkölködőnek. Ezután éjjel
álmában megjelent neki Jézus, és tudomására hozta, hogy koldus
alakjában vele tett jót.
Most olyan napok jönnek, amikor azokra emlékezünk, akik már nincsenek itt közöttünk, de akiknek az emléke még ma is szívünkben él. Csak a testük nincs velünk, de csukott szemünk mögött felvillan szelíd mosolyuk, és még itt lebeg körülöttünk néhány itt hagyott szavuk. Hiányuk csendje még ma is gyakran szívünkbe dobban, és az elmúló évek sem képesek arra, hogy elhalványítsák a lelkünkbe ívódott képüket. Emlékünk csillaga majd akkor is bennünk ragyog, ha porba hullnak mind az égi csillagok...
14 éve | Mohácsiné Zsóka | 14 hozzászólás
Mennyből az angyal
Mennyből az angyal - menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.
Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
15 éve | Mohácsiné Zsóka | 0 hozzászólás
Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó idõszak. A
farsang a lakodalmak, disznótorok s egyéb mulatozások idõszaka volt.
Hamvazószerdát megelõzõ 3 nap, -melyet "farsangutójának",
"farsangfarkának" is szokás volt nevezni- az igazi mulatozások, játékok
ideje.
Ha farsang - akkor móka, kacagás, no meg persze bõséges evés, ivás.
A farsang szó hallatán szinte mindenkiben az álarcosbálok, táncos
mulatságok hangulata, a jelmezes felvonulások színes kavalkádja
elevenedik meg.
15 éve | Mohácsiné Zsóka | 2 hozzászólás
December 31 az esztendõ utolsó napja. Összefonódik az évkezdet
ünnepével, az újévvel, amely Julius Caesar naptárreformja után került
január 1-jére, általánossá pedig csak a Gergely-naptár bevezetésével
(1582) vált. A keresztény egyház erre az idõpontra a circumcisio (Jézus
körülmetélése) ünnepét tette.
A szilveszteri-újévi hiedelmek és szokások a karácsonyi hagyományokhoz, rítusokhoz is kapcsolódnak.
A szilveszteri ételfogyasztási szokások máig hordozzák a
bõségvarázsoló mágia elemeit.
15 éve | Mohácsiné Zsóka | 1 hozzászólás
Szent Borbála (idegen nyelveken Barbara) ünnepe már a második adventi
hétre, december 4-re esik. A legenda szerint Kisázsiában élt és
kereszténységéért lefejezték Szent-Borbálát. Hajdan a lányok
pártfogójuknak tekintették, ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe
tették, az ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett.
Délnyugat-Magyarországon e napon tilos volt mindenféle n?i munka. Egyes
helyeken a férfi vendég nem volt szívesen látott, mert elvitte a ház
szerencséjét.
Barbara a bányászatnak, a jó halálnak, és sok városnak védõszentje.
Jelképe a három ablakú torony, mely a Szentháromságra utal, a kehely, a
pálmaág, melyet Krisztustól kap szüzessége jelképeként.
15 éve | Mohácsiné Zsóka | 10 hozzászólás
Különös nap ez a mai. Ilyenkor hívõ és hitetlen megfordul a temetõben. Sokszor fáradságot és áldozatot nem kímélve az ország más részeibõl vagy egyenesen határainkon túlról, hogy egy-egy szál virágot, gyertyát helyezzen szeretteinek sírjára.Hogy miért van ez, arra talán a legtöbben
azt mondják: mert így szokás. Tény azonban, hogy ezen a napon mindenki találkozik valahogy a halállal. Találkozik a gyermek, akinek legtöbbször csak azt a számara izgalmas és játékos eseményt veszi észre a mai napból, hogy gyertyákat kell gyújtani a síroknál.
A halottakra való emlékezés ünnepe. Az
egyház az I századtól november elejét szentelte a halottak ünnepére.
Minden olyan szentnek az ünnepe akikrõl a naptár nem emlékezik meg. Ezen a
napon az egyház tanítása szerint az élõ és az elhalt hívek titokzatos
közösséget alkotnak. Ilyenkor szokás a sírok megtisztítása, virággal díszítése,
gyertyák gyújtása. A virágborította sírok mellett rokonok, ismerõsök, barátok
gyertyát gyújtanak és emlékeznek.
159 évvel ezelõtt, 1849. október 6-án végezték ki Pesten Batthyány Lajost,
az elsõ magyar felelõs kormány volt miniszterelnökét, Aradon pedig a magyar
szabadságharc 13 honvédtábornokát.
A szabadságharc leverését súlyos megtorlás követte: az osztrák kormány
bosszúért lihegett, s egyben példát akart statuálni. A leszámolás már a
fegyveres harcok során elkezdõdött. Haynau, az új osztrák fõvezér hadjáratának
kezdetén kiáltványban tudatta, hogy aki a magyar kormánnyal és a hadsereggel
bármiféle kapcsolatban állt, büntetésre számíthat.
Az ENSZ közgyûlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét AZ IDÕSEK VILÁGNAPJÁvá. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszerezõdhet, éppen ezért a gyorsan öregedõ világban az idõsek sokat segíthetnek ?önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.
Az Idõsek Világnapján szeretettel gondolunk mindazokra, akik egy hosszú élet munkáját és rengeteg tapasztalatát tudhatják maguk mögött.
15 éve | Mohácsiné Zsóka | 23 hozzászólás
1954 óta az UNICEF kezdeményezésére szeptember 20-án tartjuk A GYERMEKEK VILÁGNAPJÁt, elsõsorban a fejlõdõ országok gyermekeinek támogatására. E napon felhívást intéznek a világ országaihoz annak érdekében, hogy támogassák és védelmezzék a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogait.
Ima a gyermekekért
Uram, mentsd meg a gyermekeinket.
Mentsd meg értelmüket, hogy
romlottságunk ne rontsa meg õket.
15 éve | Mohácsiné Zsóka | 21 hozzászólás
Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintõ nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította.
Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. A kifejezések szaporodása az elmúlt ötven év termése, a második világháború elõtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás