1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lõrinc vasúti fékezõ és Panyiczky Ilona gyermekeként. Szülõházát a költõ sem tudta azonosítani, hiszen hároméves, mikor elköltöznek, de az bizonyos, hogy lebontották, helyén a Vörösmarty lakótelep panelházai épültek. A szülõváros képe csak homályosan dereng fel a Tücsökzene néhány versében.

Õsei református prédikátorok voltak, az apja mozdonyvezetõ. Tehát igen szerény módból küzdötte fel magát rendkívüli mûveltségéig, amelyhez nagy nyelvismeret is tartozott.

1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke.

Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, kitûnt az iskola önképzõkörében. 1901. október 26-án a Budapesti Napló közölte versét.
1903-ban néhány hónappal az érettségije elõtt kizárták a gimnáziumból.

Szegedre iratták át, majd vissza Szabadkára, magántanulóként.
Jelesen érettségizett, jutalmul Abbáziába ment nyaralni.

Komáromi János:
Hazám

Ha azt mondom, Hazám...
... mit mondok akkor?
Mondom az ég sosem volt kékjét,
füvek édesen zöld illatát.
Mondom a levegõ anyatej ízét,
földek szülõi bánatát.
Elmondom a kalászok rengetegében
megbúvó búzavirágot.
Elmondom a hólepel alól
csontvázként kibukkanó akácot.

Ha azt kiáltom, Hazám...
... mit kiáltok akkor?
Kiáltom harcokban megfáradt
nomád népek nyugalmát.
Kiáltom bezúduló még vad
hadak pusztító dúlását.
Kikiáltom a szabadságunkért
életüket adók néma sikolyát.

Képzeld el, hogy e pillanatban egy angyal ül

melleted csend van.....

Maradj nyugodt.......

Gondolataidban gyûjtsd össze minden gondod...

Minden ami nyomaszt, minden ami bodogtalanná tesz, ami

gátol, gondok, bánat, kudarc, betegség......

A kilátástalanság, a kudarc, a rossz döntések elõtti

félelem.

Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. ? Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, az MTA tagja.

Apja közjegyzõ volt, anyja pedig egy dunántúli földbirtokos családból származott. Jogi doktorátust szerzett a budapesti egyetemen. Tanulmányai mellett egy ügyvédnél segédkezett Nagyszalontán. 1914-ben kitört az elsõ világháború. Ekkor bevonult katonának, azonban Lembergnél súlyosan megsebesült. Emiatt 1916-ban leszerelték. Ezt követõen újságíróként dolgozott a Magyar Figyelõnél és a Déli Hírlapnál.

1919. március 26-án született 1919. március 26-án született
Zsoldos Imre trombitamûvész és zenekarvezetõ.

Pályafutását az ötvenes években hangszeres elõadóként kezdte, olyan népszerû szórakozóhelyeken, mint a Moulin Rouge, vagy a Palais De Dance. 1948-ban került a Magyar Rádióba, ahol a Magyar Rádió Tánczenekarának tagja lett, majd késõbb megalapította a Stúdió 11 zenekart. Felesége, Sárosi Katalin énekesnõ volt
A 70-es évek végétõl mint trombita, ének, hegedû, piccoló, éneklõfûrész elõadómûvész, szólista aratta sikereit.

" Ha segíteni már nincs mód a bajon,

Adj túl minden keserves sóhajon.

Ki azon jajat, ami megesett,

a régi bajhoz újat keresett.

Ne sírj, ha sorsod megrabolna-sőt:

A közönyöddel bosszantsd vissza őt.

Nevesd ki rablód ezzel meglopod.

De téged foszt ki buta bánatod."

( Shakespeare )

George Thomas plébános egy kis város templomában

húsvét reggelén, amikor felment a szószékre

prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga kalitkát vitt

magával, és letette a szószék párkányára.

Persze mindenki meglepõdve nézte és kiváncsian

várta, mi fog történni.

A plébános elkezdte a prédikációt:

"Amikor tegnap végigmentem a Fõutcán, szembe jött velem

egy fiatal gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát,és a

kalitka alján 3 kis vadmadár lapult,reszketve a hidegtõl és a

félelemtõl.

Egy idõsödõ asszony imája

Uram, jobban tudod, mint én magam, hogy öregszem, és hogy egy nap tényleg öreg leszek. Õrizz meg attól, hogy bõbeszédû legyek, különösen is attól a szörnyû szokástól, hogy azt gondoljam, mindig mindenhez hozzá kell szólnom.

Ments fel az alól, hogy én akarjam mindenki ügyét eligazítani. Tegyél meggondolttá, de ne mélabússá; segítõkésszé, de ne parancsolgatóvá. Mérhetetlen bölcsességem miatt úgy látszik, kár, hogy nem használhatom azt egészen, de Te tudod, Uram, hogy a legvégén szükségem lesz néhány barátra.

Nagypénteken a keresztények arra az áldozatra emlékeznek, ami által hitük szerint a Megváltás valósággá lett: Jézus Krisztus az emberek iránt való személyes szeretetbõl az életét adta, hogy reményt adjon az örök életre.

Az elsõ keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (Nagypéntek és Nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották, egész napos szigorú böjtölésben, Jézus szavainak szellemében. Nagypéntek két szempontból is szigorú böjti nap: egyrészt az emberiség bûnei tették szükségessé, hogy Isten a végsõkig adja magát az ember életéért, hogy hitetlensége legmélyén a szenvedésbõl és a halálból is részt vállaljon.

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19. ? Turin, 1894. márc. 20.): államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. sz-i küzdelem legnagyobb alakja.

Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848?1849. évi forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petõfivel együtt.

Birtoktalan, evangélikus köznemesi családból származott.

Kabos Gyula (eredeti családneve Kann) 1887. március 19-én született Budapesten. A színészetet Solymosi Elek színiiskolájában tanulta, 1905-ben végzett. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-07-ben Zomborban, 1907-1910-ig ismét Szabadkán játszott. Pályája Nagyváradon (1910-13), majd a Király Színházban (1913-14) és a Royal Sörkabaréban folytatódott. 1916-18 között a Kristálypalotában, a F?városi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban és az Intim Kabaréban lépett színpadra.

Húsvéti locsoló versek (Magyar népköltészet)

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tõle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.

Bíró András:

Ez a húsvét

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák õket,
oly sebesen, gyorsan nõnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövõt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Hullajf3! azt te9nyleg f6rf6m volt ne9zni, hogy ennyi ember f6sszefclt egy kellemes napot eltf6lteni a szpeerje1te9k, a mese9lők e9s egyme1s te1rsase1ge1ban jf3 volt a sze1mtalan ismerős arcot le1tni e9s 1-2 szf3t ve1ltani a modulrf3l annyit, hogy egy egyszerű e9s kf6nnyed kaland volt, amiben nem volt semmi tfal bonyoledtva e9s nem a megszokott nagy hatalmfa ellenfeleket kellett elinte9zni, mint az aquirok, vagy a hatalmasok e9s me9g sorolhatne1m ez segedthette azt, hogy a szpeerje1te9k kerfcljf6n előte9rbe a kockadobe1le1ssal szemben .

Reviczky Gyula:

Jézus Pilátus elõtt
(Munkácsy képe)

Állok merengve, hosszan, áhitattal:
Ez õ! Ilyen volt! Igy képzeltem én;
Álmomban éjjel, elmélkedve nappal
Kerestem arczát; végre föllelém.
Mit a halandó gyönge ismerettel,
Töprengve, könyvekbõl meg nem tanúl:
Az a te nagy lelkedbe rejtezett el,
Lángelméd érzi öntudatlanúl.

Bartal Klári:


A Megváltó és a nép


Mártíromságtól fénylik orcád,
Vagyonod csak az égi ország,
De köntösödre sorsot vetnek
És ácsolják már a kereszted.

Anyaság :)

"Szóval próbáltam hozzáférni,
láttam, hallja, ám aligha érti.
Könyvet néztem, mit ír felõle.
De tudatlan maradtam belõle.
Hej, adnék én arany karperecet,
csak érteném ezt a gyereket!
Nem kell arany-szólt vissza Õ -
inkább játssz velem, buta szülõ!

Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Õk az élet önmaga iránti vágyakozásának
fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belõletek.
És bár veletek vannak, nem birtokaitok.

?Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védõ kart
Tengerén kínjának.?

Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

A nagy nap krónikája

Az elõzõ napi terveknek megfelelõen reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház elsõ emeletén, ahol Petõfi Sándor és felesége bérelt szobát, õ maga, a költõ, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendõkrõl.

Albert Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban. Apja, a nem túlságosan tehet?s Hermann Einstein, matematika iránti hajlamának továbbápolásáról anyagi okokból volt kénytelen lemondani, s lett bel?le keresked?. Anyja, Pauline Koch, már vagyonosabb családból származott, a Koch papa meg is engedhette magának, hogy zenei tehetséggel megáldott leányát taníttassa. Albert mindössze egyéves volt, amikor az Einstein család Münchenbe költözött.

" A legnagyobb rémület, ami egy gyermek

szivét marcangolhatja, hogy: nem szeretik!

A pokoltól sem fél annyira, mint attól, hogy

visszalökik elutasítják.

Azt hiszem, nincs ember a világon, aki kissebb_

nagyobb mértékben ne érezte volna a vissza_

utasítás gyötrelmét.

A mellõzés haragot szül, a harag valami bûnt

a mellõzés megbosszulására a bûn pedig bûn_

tudattal jár_ íme, az emberiség története!

Azt hiszem, ha a visszautasítást, a mellõzést

ki lehetne küszöbölni, az ember természete is

megváltoznék.

Húsvéti ételeink

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegû étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserû salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsõszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelõ napjukon pedig a zsidók a pusztába bûnbakot eresztettek.
Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthetõ, hogy már az újszövetségi könyvek is Isten bárányányak nevezik õt ?az ószövetségi elõképekre támaszkodva.

A húsvét

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettõsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlõséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.

Midőn Atyám, Te folytonosan tesztelsz,

-rám tán valamiért csak nem neheztelsz?_

küldhetnél már valami jót is a sok rossz_

helyett,

létembe csinálnék én neki_ hidd el, óh!_

helyet.

" Azt hiszitek,hogy marad kiegyenlítetlen számla az életben?

Tévedtek nem marad!

Fizetnünk kell le kell rónunk, amivel tartozunk a sorsnak.

Hogy mennyit kell várni? Ki tudná megmondani.

Talán éveket, évtizedeket. Talán napokat, hónapokat.

A sors benyújtja a számlát, és mi megadjuk amivel tartozunk.

Nem ismer kegyelmet, nem kérdez, nem áll bosszút.

Csupán kiegyenlíti a számlákat!

Várnai Zseni: Kis botló táltosok

És elindultok vele egy sugaras reggel,
És felkapjátok õt és tipegve mentek, mentek,
És viszitek õt az elsõ, elsõ útra,
Kicsinyke lábak, botló táltosok...
A nagy világ majd rátok mosolyog,
A föld, a fû, a fa, virág nevet:
Egy bukdácsoló, induló gyerek;
A karja tárt, a szeme nyitva: szép!

Botlik, kacag, és újra botlik: lép!
Vigyázzatok kis táltosparipák!
Mert gidres-gödrös, gáncsos a világ,
Vigyázzatok!

ebben tenyleg nem akart lenni casallgkipu XD. viszont direkt nem akartam kifejteni. egy csomot kellett kuzdenem a kifejtesi kenyszerem ellen, de pont az a lenyeg, hogy nem szamit hogy miert, hogy hol, hogy mikor, csak az, hogy egy paran meghaltak.

xhTSIE ogqslnsvwsev, [url=http://jwwqiaityxhn.com/]jwwqiaityxhn[/url], [link=http://soctzznlhlfu.com/]soctzznlhlfu[/link], http://kzimblbbosys.com/

Soha ne légy szomorú, ha a vlóság túl rideg,

s ne keseredj el, ha nem találod helyed.

A valós élet olyan, mint a csörgedezõ patak,

elõfordul néha, hogy nehezebben halad.

Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,

idõvel majd alakul,mi e percben csak gondolat.

Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,

minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.

Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,

gondolj bele, mennyi ember vállalná a sorsodat.

VÁRNAI ZSENI

Így álmodom...így képzelem...

Ha egyszerre csak, mint egy ábrát,
letörölné a fekete táblát
az Alkotó
mûvészkeze
s valami újat kezdene,
de úgy, hogy égszín lenne a tábla
s csodás világot tervezne rája
a Teremtõ
mûvészkeze...
új Édenkertet festene!

Letörölné a régi rosszat,
varázsolna szebbet és jobbat
a legnagyobb
mûvész keze...
egészen újat festene!
Oly csodaszépet, hol a lények
békességben, boldogan élnek,
nincs félelem
csak értelem...

Very true! Makes a change to see semonoe spell it out like that. :)

Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb

pillanata, amikor reggel felébredünk.Mindegy,

vacakul érezzük-e magunkat vagy jól, egybiztos:

aznap még bármi történhet velünk! És az sem számít,

ha az esetek többségében semmi különös nem történik.

A lehetőség benne van a reggelekben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1967 Március 6 halt meg- Kodály Zoltán, Kossuth-díjas magyar zeneszerzõ népzenekutató, zenepedagógus; a Kodály-módszer atyja

Kodály: Háry János - Intermezzo

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfõnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglõs lánya volt.A galántai népiskolában (1888-1892) és a nagyszombati érseki fõgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait.

A világ titka Ha küzdesz valami ellen, azt-mivel, érzelmeidet erõsen ráirányítod-bevonzod az életedbe. Nézz inkább magadba, és bocsáss ki egy újfajta jelet gondolataid, illetve érzéseid által. Ha negatív dolgokra összpontosítasz, azzal nem segítesz a világon. Sõt nemcsak, hogy felerõsíted õket saját energiáiddal, de saját életedbe is bevonzod a rosszat. Ahelyett, hogy a világ problémáira fókuszálnál, összpontosíts inkább a szeretet, a bõség, a tanulás és a béke értékeire.

Különleges nõnapi tárlatvezetés, pasikkal!

Kizárólag nõknek, férfiaktól - így lehetne röviden összefoglalni, mit kínál a Magyar Nemzeti Múzeum a hölgy látogatóknak március 8-án. A múzeum két idõszaki kiállítása - a Hölgyek palettával és a Rejtett ritkaságaink 4. - szorosan kapcsolódik a hölgyekhez. Ez adta az ötletet, hogy a Nõnapon férfi tárlatvezetõk kalauzolják a látogatókat a különleges mûalkotások között.

Különleges tárlatvezetés hölgyeknek.

Ha elromlik minden, mint

megesik néha,

Ha utad csak hegyre föl vezet

a célba,

Ha kevés, mit kapsz, de sokkal

tartozol,

Nevetnél bár, de sóhajtozol,

Ha úgy érzed, a sok gond

leterhel,

Pihenj, ha kell- de soha ne add

fel.

Az élet furcsa dolgokra képes,

Ilyesmit párszor mindenki érez,

Számos hiba épp azért történik,

Mert feladtuk, s nem tartottunk

ki végig.

Ne add fel hát, ha lassan is

haladsz,

A siker talán már csupán egy

arasz,

A cél sokszor nem oly távoli,

Mint tétova ember balgán

képzeli,

Sokszor a küzdõ nem várja meg,

Hogy megnyerje a serleget,

És túl késõ, mire belenyilall,

Hogy mily közel volt a diadal.

Sztevanovity Zorán elõadómûvész, zeneszerzõ, gitáros, énekes, Sztevanovity Dusán szövegíró bátyja.

1942. március 4-én született Belgrádban. Szülei diplomáciai szolgálatban kerültek Magyarországra, 1948-ban, majd politikai okokból végleg itt telepedtek le. Zorán azóta is Budapesten él.

Iskoláit már Budapesten végezte. 1960 és 1963 között a Mûegyetemen villamosmérnöknek tanult, de tanulmányait egyre sûrûsödõ zenekari elfoglaltságai miatt nem fejezte be.

Simándy József (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. ? 1997. március 4.) Magyarország egyik leghíresebb tenor énekese volt. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belsõ ereje hõstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az õ hangján csendült fel elõször a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.

Próbára tette Isten a lelkemet.

Adott számomra testet, szellemet.

Adott szülõt, földi életet.

Szólt az Úr, s útnak engedett.

Tiéd a vágy, a gondolat!

" Szeresd felebarátodat, mint magadat!"

Tiéd a sorsod, tégy amit akarsz,

Szabad vagy, jó s rossz közül választhatsz.

De vigyázz, mert egyszer mindenrõl számot adsz!

Foghatod a kezem. S ha jót kérsz, kaphatsz,

De el is engedhetsz, nélkülem is haladhatsz.

Segíthetsz azon, ki porba hullt,

ki feléd kiállt, mert nyomorult.