A költõ/ részlet

Elõttem köd, helyettem senki, semmi,
Köröttem fény, utánam néma csönd -
És mégis minden nélkülem lesz és volt
És semmi nem történik általam.
Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes Ernõ (Budapest, 1887. június 25. ? Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költõ, mûfordító.

Édesapja Karinthi József (1846?1921) mûvelt tisztviselõ, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.

Az emberi érzékenységrõl

Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élõk világában. Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor õ úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert. S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensõségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvûen is.

Teréz anya minden embert tisztelt bármilyen valláshoz tartozzék is, és az iránta való tisztelete túlhalad minden vallási identitáson!

Kalkuttai Boldog Teréz, közismert nevén Teréz anya (sz. albán: Agnes Gonxha Bojaxhiu,, aromán: Agnesa (Antigona) Gongea Boiagi, Szkopje, 1910. augusztus 27. - Kalkutta, 1997. szeptember 5.) albán, pontosabban a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élõ aromán nemzetséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a Nobel-békedíj (1979) és számos magas kitüntetés tulajdonosa, aki Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta.

A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepõ, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátságait. Bármit mutat is a világ: tájakat és természeti csodákat, a földi flóra és fauna beláthatatlan változatait, semmi nem olyan sajátos, mint egy-egy ember jelleme. Mikor érdeklõdésünk eljut a világ dolgainak szemlélése közben az emberi jellem ismeretéhez, egyszerre úgy érezzük, ez volt igazi feladatunk az életben.

Gróf Almásy László Ede (1895 - 1951)

A kalandos életû felfedezõrõl készült film, "Az angol beteg" Oscar-esõt hozott készítõinek, de vajon valósághû képet festett-e a grófról? Igaz-e, hogy Almásy László német titkos ügynök volt? Tényleg elcsábította támogatójának és jó barátjának újdonsült feleségét? Valóban angolnak adta ki magát, amikor fogságba esett miután repülõgépét lelõtték és teste, valamint arca groteszk módon összeégett?

Almásy 1895-ben Borostyánkõn született egy nemesi család másodszülött fiaként, ezért sem címet, sem vagyont nem örökölt.

Tudd, hogy nem vagy egyedül,
Barátok várnak, seregestül!
Rájuk számíthatsz mindig,
Engednek majd vállukon sírni,
S mosolyod õket is mosolyra készteti..
Titkaid dobozai õk,
Melyet lakattal biztosítottál,
Álmaid, vágyaid õrzõi
Melyeket magad elõtt láttál..
Mindig melletted állnak,
S veled sosem kiabálnak,
Megértik amikor szenvedsz,
Mikor éppen feledsz, vagy szeretsz!
Ha elhanyagolod õket, akkor is szeretnek
És Te is ott vagy nekik, s õket ugyanígy szereted!

A barátság kertje

A barátságot mondhatjuk egy kertnek,

melybe sok-sok kis magot elültethetsz.

Látni

Látni nemcsak mindig szemmel,

látni szívvel, szerelemmel,

az az igazi, a belsõ,

szerelmes legeslegelsõ.

Látni ne csak a szemeddel,

inkább a szíveddel vedd el!

Mert azt úgyis megtalálod,

amikor már nem is látod.

Látni így kell: szerelemmel,

ha látni akar az ember;

és, ha így lesz a sajátod,

akkor mindörökre látod.

Vecsey K. Mária

Az én szemeim

Az én szemeim vének és vakok,
a te szemeddel látom csak a fényt meg;
te viszed súlyát terhem nehezének,
te támogatsz, ha összeroskadok.

d6rfclf6k, hogy vette9tek a fe1radse1got e9s digitalize1lte1tok Tame1s szolge1latait. Ne9he1ny felve9telem nekem is mvgean. Bizonye1ra van olyan is, ami itt nem szerepel.Isten e1ldja meg munke1tokat e9s ime1itokat.SzeretettelGyf6rgy

Mit ünneplünk augusztus 20-án?

Augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napjára emlékezünk (1083. augusztus 20.). Szentté avatásakor õ lett Magyarország védõszentje. 1991-tõl Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a más és más ünneplést jelentett.

Törvénylátó napból Szent István napja

A néphit korábban e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, a málnaszedés idejét, és e nap idõjárásából következtettek az õszi gyümölcstermésre.

Ének aratás elõtt

Hamu alatt parázsló harag,

Ökölbe szorult, rázó kezek,

Irgalmatlan, dühös kiáltás,

Közeleg az ünnepetek.

Aratásra készülõ mezõk,

Torkodon-akadt, gyûlölõ szavak,

Kaszák, mik kiegyenesedtek,

Ünnep készül, piros, szabad.

Indul a vén, magyar tespedés,

Pattan a feszült, ostoba húr,

Nagy gõgök félve összebújnak

S a tisztes, nagy csönd meglapul.

Magyar ünnep lesz az aratás,

Aratni búzát, vért, fejet:

Nõ a dühösök szent szektája,

Aratás lesz, ne féljetek.

A SZERETET hatalma

Nincs az a nehézség, amelyet a szeretet ne gyõzne le.

Nincs olyan betegség, amelyet a szeretet meg ne gyógyítana.
Nincs ajtó, amelyet a szeretet fel ne nyitna.
Nincs az a szakadék, amelyet a szeretet át ne hidalna.
Nincs fal, amelyet a szeretet, le ne döntene.
Sem bûn, melyet elég szeretettel ne lehetne jóvátenni.
Nem számít, milyen mélyen gyökeredzik a gond.
Milyen reménytelenek a kilátások.
Milyen kusza a zûrzavar. Milyen nagy a hiba.

?A szeretetnek három alkotóeleme van:
az adni, az elfogadni tudás és a sebezhetõség.
Ha valaki nem képes adni és elfogadni, nem tud szeretni, és aki szeret, a rövidre zárt, erõszakos megoldásokat is félreteszi.
A szeretet leleményességét kellene megtanulnunk, s megvalósítani a mindennapjainkban.
Mert bár az ember mindig a saját korát tartja a legszeretetlenebbnek, legelfásultabbnak és legidegenedettebbnek, a szeretet végtelenül hétköznapi dolog.
Nem feltûnõ, nem látványos, nem a sikert középpontba állító, és az ezt istenítõ korban talán ezért nem is lehet olyan népszerû.

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintõ nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította.

Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. A kifejezések szaporodása az elmúlt ötven év termése, a második világháború elõtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált.

Ne kényeztess el! Tudom, hogy nincs mindenre szükségem, amit kérek, csupán kipróbálom, hogy mit csikarhatok ki tõled.

Légy velem határozott, ez azért fontos nekem, mert ezáltal érzem magam biztonságban!

Ne engedd, hogy rossz szokásokat vegyek föl, te vagy az egyetlen, aki ezekre még idejekorán figyelmeztethetsz!

Ne viselked velem úgy, mintha fiatalabb lennék, mint amilyen valójában vagyok! Ezzel csak azt éred el, hogy ostoba módon, "nagy"-ként próbálok viselkedni.

Jávor Pál

(Arad, 1902. január 31. ? Budapest, 1959. augusztus 14.)

Eredeti neve: Jermann Pál - bár anyakönyvezve anyja vezetéknevével, Spannenberger Pál Gusztáv néven lett, mert szülei csak születése után kötöttek házasságot.

Minden idõk egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az elsõ magyar férfi filmsztár. Népszerûségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erõs karakterû figuráinak köszönhette. Késõbb ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie.

Anyukám! Apukám!

Elsõ kívánság:

Add nekem az idõdet!

Második kívánság:

Higgy nekem, bízz bennem! Irányításoddal jó utat fogok választani. Ha magam mellett tudlak, nem történik velem semmi rossz.

Harmadik kívánság:

Szeress és hagyd, hogy szeresselek! Szeress akkor is, ha rossz vagyok. Jó érezni a szereteted akkor is, ha például tudom, nem tetszik neked a viselkedésem.

Negyedik kívánság:

Bocsáss meg nekem! Fejezd ki a megértésedet, ha tévedek, Add értésemre, hogy mindig van lehetõség, hogy újra kezdjek bármit.

Kívánok Neked elegendõ szeretetet a Szívedbe és elegendõ közösséget Lelkeddel.

Kívánok Neked elég fényt, hogy megvilágosítsa leckéidet,
és elég sötétséget, hogy elvezessen bölcsességedhez.

Kívánok Neked elegendõ adást, hogy megnyissa szívedet,
és elegendõ ajándékot, hogy hazavezessen Téged.

Kívánok Neked elegendõ vagyont, hogy gazdagítsa bankszámládat,
és elegendõ szolgálatot, hogy gazdagítsa életedet.
Kívánok Neked elég tevékenységet, hogy élesítse elmédet és erõsítse testedet,
és elegendõ pihenést, hogy békét hozzon Neked.

BOLDOGOK, akik tudják, miért élnek,
mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

BOLDOGOK, akik összhangban vannak önmagukkal,
mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

BOLDOGOK, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek,
mert örömös lesz az életük.

BOLDOGOK, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza,
mert békesség lesz körülöttük.

BOLDOGOK, akik nevetni tudnak önmagukon,
mert nem lesz vége szórakozásuknak.

BOLDOGOK, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól,
mert sok zavartól kímélik meg magukat.

Nincs, fénye a csillagoknak

Sötét erdõn járunk,
ármány árnyak hívogatnak.
Utat nem találunk,
mert nincs fénye a csillagoknak.

Napszarvas jelenj meg,
fénylõ égi oltalomban.
A csapást mutasd meg,
mert nincs fénye a csillagoknak.

Árva ûzött népem,
ne bízz az irgalomban.

A piece of erdituion unlike any other!

Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. ? 2006. április 20.) Kossuth-díjas költõ.

Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költõ élményeinek elsõ forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idõsebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követõen meghalt.

Versek

"Oly furcsák vagyunk mi emberek,
a lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük, hogy boldog talán,

s irigykedünk minden szaván.

Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog
gondolatai tiszták, szabadok.
S nem vesszük észre, hogy vennénk észre,
hogy könnyei égnek csillogó szemében.
Hazugság az egész életünk,
hisz akkor is sírunk, ha nevetünk."

Idézetek-

Ha majd aranygyûrû ragyog az ujjadon, S édesanyád szívét marja a fájdalom, Mert azt hiszi, elvisznek messzire, S rajta kívül nem fog szeretni már senki se. Becsüld meg jól azt az aranykarikát, Mert cserébe hagytad el édesanyád.

Semmi sem lehet izgalmasabb annál az életben, mint ha gyermeked van, tiéd és mégis rejtelmes idegen. Te vagy a kapu, melyen át a világra született, neked adatik meg, hogy néhány évig a gondját viseld. Aztán elhagy, s te csak figyeled, hogyan bontja ki saját szabad életét. Mint egy különleges virág, melyet idegenbõl hoztál, elültetted, s alig gyõzöd kivárni, mivé bontakozik...
Agatha Christie

Ha elölrõl kezdeném a gyermeknevelést,
fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet,
Példálózás helyett példát mutatnék,
Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék,
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék,
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot,
Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék, bámulnám a csillagokat.

Barátság

Barátot találni nem könnyû dolog, Szerencse is kell hozzá, jól tudod. Mert a barát nem terem minden bokorban. Ha hiszed, ha nem ez bizony így van! Jó barátod mindig igazat mond, Az õszinteségbõl nem lehet gond Szülinapod biztos nem felejti el, És a névnapodon is téged ünnepel. Jóban-rosszban, mindig igazat mond, Az õszinteségbõl nem lehet gond. Szülinapod biztos nem felejti el, és a névnapodon is Téged ünnepel. Jóban-rosszban, mindig melletted áll, Ha süt a nap, vagy hópihe száll.

A hit a madár, amelyik érzi és megénekli a fényt, még akkor is, ha sötét a reggel."

Rabindranath Tagore - Indiai bölcsességek minden napra

?Tudtad, hogy léteznek lelki fertõzések? A legsúlyosabbak közül az egyik a Mi lesz, ha, a másik pedig a Bárcsak gondolatokkal függ össze. Ezek a gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. Mindkettõbõl hiányzik a hit látása. A Mi lesz, ha a jövõbe néz, és aggódik.

Légy szerény és megfontolt, életed legyen a biztosíték ehhez. Ha már rájöttél,mi az élet célja, aszerint élj, hogy bensõdnek megfelelj; lényegtelen, mit gondolnak felõled. Érd be azzal, hogy hátralévõ napjaidat ? bármennyi van még hátra ? éned belsõ parancsának megfelelõen morzsolod le...
Annyi tévelygés után végre rájöttél, hogy a boldogságot meg nem lelheted a gazdagságban, a hírnévben, az élvezetben, de a képmutató szeretetben sem.
Hol lakik hát?

(született Ziegler Géza) (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költõ. Az 1890-es években Göre Gábor-sorozatával vált ismertté, amelyben a paraszti életmódnak mutatott görbe tükröt.

Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvõ Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, pl.