Húsvéti népszokások

A tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe: HÚSVÉT

Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is. A húsvét időpontját 325-ben állapította meg a niceai zsinat a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot kijelölve.
Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték.

      Mit ünneplünk 

   húsvétkor?

A tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe.

Húsvét = Pészah (héber) 
A szó kikerülést, elkerülést jelent. 
A magyar HÚSVÉT szó az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. 
A zsidó vallás tanítása szerint e napon ünneplik az egyiptomi rabságból való menekülést. 
A keresztény vallás Jézus feltámadását ünnepli ezen a napon. 
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybeesett.

Jézus Pilátus előtt
(Munkácsy képe)

Állok merengve, hosszan, áhitattal:
Ez ő! Ilyen volt! Igy képzeltem én;
Álmomban éjjel, elmélkedve nappal
Kerestem arczát; végre föllelém.
Mit a halandó gyönge ismerettel,
Töprengve, könyvekből meg nem tanúl:
Az a te nagy lelkedbe rejtezett el,
Lángelméd érzi öntudatlanúl.
Reviczky Gyula



Hímes tojás

Hímes tojás, a szürkén átderengő
fény, már lassan pirosba készülő,
fűszál-hálóból mosolygó ajándék -
hol vagy te múlt, elrejtőzött idő?

Hol vagytok ti, reggeli madárhangok,
melyeken égő ezüst csend ragyog?
Szélvitte csillag?

Húsvéti locsoló versek (Magyar népköltészet)

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tõle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.

Reviczky Gyula:

Jézus Pilátus elõtt
(Munkácsy képe)

Állok merengve, hosszan, áhitattal:
Ez õ! Ilyen volt! Igy képzeltem én;
Álmomban éjjel, elmélkedve nappal
Kerestem arczát; végre föllelém.
Mit a halandó gyönge ismerettel,
Töprengve, könyvekbõl meg nem tanúl:
Az a te nagy lelkedbe rejtezett el,
Lángelméd érzi öntudatlanúl.

Bartal Klári:


A Megváltó és a nép


Mártíromságtól fénylik orcád,
Vagyonod csak az égi ország,
De köntösödre sorsot vetnek
És ácsolják már a kereszted.

Húsvéti ételeink

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegû étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserû salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsõszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelõ napjukon pedig a zsidók a pusztába bûnbakot eresztettek.
Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthetõ, hogy már az újszövetségi könyvek is Isten bárányányak nevezik õt ?az ószövetségi elõképekre támaszkodva.

A húsvét

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettõsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlõséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.