Heltai Gáspár

(?-1574)



Heltai Gáspár a neve alapján valószínűleg a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) született szász családból, az időpontot nem ismerjük.

1543-ban a németországi Wittenbergben tanult, és a következő évtől kezdve mint szász evangélikus lelkész működött Kolozsvárott és a város patrícius polgárságához tartozott. Anyanyelve a német volt, egész életében németül prédikált, de már fiatalon megtanult jól magyarul, és végül a magyar nyelvű széppróza első jelentős alakja lett.

Lelkészi munkája mellett különböző vállalkozásokba fogott, így többek között nevezetes nyomdát alapított Hoffgreff Györggyel együtt. Hoffgreff halála (1558) után Heltai lett a nyomda egyedüli tulajdonosa, és kitűnő üzletemberként felvirágoztatta. Mivel az erdélyi szászok részben Németországból, részben Honterus János brassói nyomdájából látták el magukat könyvekkel, Heltai a magyar közönséget célozta meg nagyrészt általa írt és szerkesztett magyar nyelvű könyvekkel. A 16. századi magyarországi könyvtermésnek csaknem az egyharmada az ő nyomdájából került ki, több mint kétszáz kiadvány, és ebből a magyar nyelvű nyomtatványok lapszáma több mint a korabeli összes magyarországi nyomdáé együttvéve. Kiadványaiban nagy gondot fordított a következetes helyesírásra, és így azoknak nagy szerepük volt a magyar helyesírás szabályainak kialakulásában.

Egyik legfontosabb kiadói vállalkozása a Biblia magyar nyelvű kiadását célozta meg. 1551 és 1565 között hat kötetben, amelyeket mind más és más fordított, nagy részeket jelentetett meg a Bibliából, de a teljes szöveget végül is nem tudta kiadni, és ami megjelent, az sem egységes elvek alapján készült. Maga Heltai a lutheránus felekezetet később elhagyta a szakramentáriusok kedvéért, élete utolsó éveiben pedig antitrinitárius lett. Mindez lelki vívódásokat okozott ugyan számára, de különösebb zökkenők nélkül történt: Erdély ezekben az évtizedekben a viszonylagos vallásbéke szigete volt - és a török védnöksége alatt megszilárdult fejedelmi hatalom jóvoltából a tűrhető polgári gyarapodásé is.