Benedek Elek

(1859–1929)

Benedek Elek a mesék, a mondák és a balladák földjén született Székelyföld egy kis falujában Kisbaconban. A költő így ír Kicbakonról önéletrajzában az Édes anyaföldemben:

( http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Edes-anyafoldem-14623/ )

„ Az én falum szinte félve húzódik meg a Barót-patak jobb és bal partján, igen szűk völgyecskében. Nemcsak a falu kicsiny, de a neve is Kicbacon...egy hosszúkó tál, melynek kicsorbult egyik vége, ebben a tálban egy csudaszép bokréta: ez az én szülőfalum. Ebben a faluban minden háznak van gyümölcsfás és virágos kertje,s május havában, amikor itt a gyümölcsfák virágba borulnak,a Csíkorra tetejéről óriás bokrétát lát ájtatosan bámuló szemed „

Az író Benedek Huszár családhoz tartozott, a huszár név onnan származott, hogy lóval szolgálták a császárt, erről Benedek Elek apja így emlékezik meg legidősebb unokájának Marcinak:

„Régen a székelyek három rendbe tartoztak. Az előkelő, módosabb székely családokat primoroknak nevezték,s ha háború volt ,egy ilyen családból négy-öt lovas katonát kellett kiállítani a család költségére.

A primorok után jöttek a primipilusok, más néven: lófő székelyek. Minden lófő székely családból egy lovas huszárt kellett kiállítani, s ez addig szolgált, amíg a családban valaki föl nem váltotta.... A harmadik rendbe a pixidáriusok, a gyalogkatona székelyek tartoztak. Ezek voltak a szegényebb rend székelyek, kik nem adhattak lovat az ember alá...Az én legidősebb ősöm, Orbán ükapó primorságon kezdte Mátyás király korában, de nem sok nemzedék örökölhette a primorságot, a császárokért már primipilus Benedek fiúk ontották a vérüket”

1665-ben Benedek Mihály és fiai Apafi Mihály fejedelemtől címeres nemeslevelet kapnak, a kutyabőr azonban elveszik, nem kevés kellemetlenséget okozva ezzel a családnak, mivel annak férfi tagjai így nem mentesültek a székelységre nehezedő kötelező katonáskodás alól. Benedek Huszár János 1834-től 1848-ig szolgálta a császárt a 11. székely határőr huszárezredben.