1872. szeptember 23-án, Ecséden született. Szülei halála miatt 1873-tól árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1890-től gyógyszerészgyakornok volt. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel. Két évvel később külföldre utazott és több európai gyógyszertárban és gyógyszergyárban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit. 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a Sashoz címzett patikát, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. 1907-ben Kőbányán, a Cserkész u. 63 szám alatt felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat, melyet vezérigazgatóként irányított. A gyár elsõ nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentõs szerepet. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt. A második világháború elején a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, 34 államban bizományi raktárt létesített.
Emléktáblája

1942-ben megfosztották vezérigazgatói tisztségétől (a zsidótörvények miatt), majd a gyárból is kitiltották. 1942-től bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni vállalatát. Feleségét és őt magát Raoul Wallenberg bújtatta több mint ezer más zsidóval együtt. Decemberben Richter Gedeont kivégezték a nyilasok, másokkal együtt a Dunába lőtték. A világháború után az újjáépült Richter gyár Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött. 1972-ben Richter Gedeon születésének 100. évfordulóján Richter-emlékérmet alapítottak és a volt Üllői úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg.

Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvese-hormon kivonatát (adrenalin), a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban.