- Hagyományosan a vídámság és az öröm ünnepe a pünkösd. Az egyháznak mit jelent ez az ünnep? 
- Ez is visszavezethető jóval korábbi gyökerekre. Minden ünnep kapcsolatos a természettel, illetve a földművelés hagyományaival. Eredendően a pünkösd is aratási ünnepnek tekinthető, természetesen nem a mi éghajlatunk alatt, hanem a régi Izraelben volt ez aratási ünnep. Végül is a mai nevét a pünkösd a görög pentekoszti szóból nyerte el, ennek jelentése: ötvenedik. Az Ószövetségben a Sínai-hegyen kapott törvény kihirdetésének volt az emléknapja. Ezen a napon Isten a Sínai-hegyen hangot keltett, amely tűzzé változott és beszédként mindenki számára érthetővé vált. Isten hangja ez elatt 70 nyelvre oszlott szét, a világ népeinek 70 nyelvére. Ez azért érdekes, azért mondtam ezt el, mert az Újszövetségben amikor Máriának és az apostoloknak jelenik meg az Isten, akkor ugyanezek a jelenségek, tehát a szélzúgás, illetve a tűz az, ami megjelenik és a tűz oszlik aztán részekre és száll az apostolokra és ekkor ők különböző nyelven kezdenek prédikálni, de a prédikáció mindenki számára a saját nyelvén érthető. 

- A lángnyelv és a szélzúgás a pünkösd jelképévé is vált. Vannak egyébként még szimbólumai? 
- Igen. Tehát a tűz és a szélzúgás a Szentléleknek a jelképe lett, amelyet aztán később galamb képében is megjelenítettek. Ide kapcsolódnak a legrégibb szokások. A középkorban például pünkösdkor volt úgy, hogy szalmacsóvákat dobáltak le a templomoknak a tetejéről, ezzel emlékeztek a Szentlélek eljövetelére, illetve gyakran kürtöket, harsonákat szólaltattak meg, amely a szélzúgásra emlékeztetett. 

- A piros pünkösd elnevezés honnan származik? Mi, magyarok hívjuk ezt az ünnept így, igaz? 
- Igen, mi, magyarok nevezzük piros pünkösdnek. Ez egyértelműen a pünkösd egyik jellemző virágának színére, a pünkösdi rózsának a színére utal, de természetesen a vörös szín még nagyon gazdag szimbolikát hordoz. 

- Régebben hogyan ünnepelték ezt az ünnepet, változott-e ez például tájegységenként? 
- Egész Európában szokásban volt pünkösdkor a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi, lovas és sport versenyekkel egybekötött, nagyon hangos és profán játék volt. Ebben főleg a férfiak vettek részt. 

- Meddig tartott a pünkösdi királyság? 
- Egy évig tartott. Ezt a szólást egyébként a XVI. század óta ismerjük és arról is tudunk, hogy az egyáz tűzzel-vassal próbálta megakadályozni, hogy ezeket a pünkösdi királyválasztásokat megtartsák az egyháznak a szent ünnepén. 

- Nemcsak királyt válaszottak, hanem a fiatal lányoknak is jutott valami szerep ebben az ünnepben, nem? 
- Bizony, gyönyörű szép házaló szokásokat ismerünk, amelyeknek központi alakja a pünkösdi királyné. Tehát egy fiatal lány, akit nagyon szépen felöltöztettek és díszkísérettel vonult végig a falun. Ez a pünkösdi királyné általában a menet közepén halad és fölötte négy lány baldachin-szerűen egy kendőt tart. Gyakran a királyné arcát eltakarják és csak a legvégén, tehát miután elmondták a rítusénekeket, azután fedi fel az arcát. Az Alföldön, illetve Északkelet-Magyarországon pünkösdölésnek nevezik, de ennek is többféle változata van. Tehát van ahol csak a királyné szerepel és mellette a lányok. Van ahol egy egész lakodalmas menetet állítanak föl, például Szeged környékén vagy a Galga mentén, ahol vőlegény is megy, tehát pünkösdi király is megy a királyné mellett. 

- Ez jelen időben érvényes, tehát vannak olyan helyek, ahol ezt még most is ünneplik, ugyanezek a hagyományok élnek? 
- Nagyon sok helyen a faluközösségek még egy-egy aktív pedagógus vagy népművelő segítségével tovább éltetik. A budapestiek megnézhetik ezt a Millenáris Parkban, ahol pünkösdi legényavató játékokat és legénybíró, illetve királyné választást adnak elő, sőt, még májusfa kitáncolásra is sor kerül.