HÚSVÉT

A húsvét a keresztény világ egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.

A húsvéti ünnepkör több kisebb-nagyobb ünnepe t foglal magába, és a nagyböjt időszakával kezdődően egészen pünkösdig tart. Maga a húsvét március 22. és április 25. közé esik és két napig tart. Húsvét 2014-ben: április 21-re esik.   Honnan ered húsvét ünnepe?   A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, ennek következtében két egymást követő évben különböző napokra eshetnek. Ennek köszönhetően sok ideig vita tárgyát képezte az ünnep helyes időpontjának meghatározása, és a mai napig léteznek is eltérések. A nyugati keresztény vallás húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra tűzte ki, azonban a keleti keresztény vallás kissé más módon számol.    A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más eredetre tekint vissza. A magyar "húsvét" szó az azt megelőző időszak, a nagyböjt lezárulását jelzi és ezen a napon szabad először húst enni. Ezt a 40 napos böjtöt Jézus sivatagban töltött időszakára emlékezve tartják meg a hívő emberek. A keresztény emberek húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, ezáltal a legjelentősebb is az egyházi ünnepek közül.   Nagyhét, húsvétvasárnap és húsvéthétfő   A nagyhét a nagyböjt utolsó hete, amelyik virágvasárnaptól nagyszombatig tart és több jeles napot foglal magába. Virágvasárnapon (a húsvétot megelőző vasárnap) Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik, nagycsütörtök az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi, nagypénteken Pilátus ítéletére és Krisztus keresztre feszítésre emlékeznek meg. Nagyszombat este körmeneteket tartanak Jézus feltámadásának tiszteletére, a tűzszentelés és keresztvíz-szentelés is szokás ezen a napon.   Húsvétvasárnap délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. Az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. A húsvéti tojás ajándékozása több országban ezen a napon történik.   Húsvéthétfőn számos népszokás és hagyomány él, ezek közül legelterjedtebb a locsolkodás és a piros, hímes tojások ajándékozása. A tojásfestés szokása és a tojások különféle díszítése az egész világon elterjedt. A húsvét jelképei:   Barka:   Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, gyógyszerként pedig elmulasztotta a torokfájást. Bárány:   A húsvéti bárány Jézust jelképezi.  A húsvéti bárány, mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.   A nyuszi:   Eredete valójában a mai napig tisztázatlan, de a legenda szerint húsvét napján a hold felszínén egy nyuszi képét vélték felfedezni. Részben ennek köszönhető, hogy a nyúl szimbóluma szorosan összefonódott ezzel az ünneppel. Emellett a nyulat, mint ahogyan a tojást is, már az ókori idők óta termékenységi szimbólumként tartották számon. Mivel ezek az állatok általában nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott ünnepségeken kiemelkedő szerepet tulajdonítottak nekik. A húsvéti nyúl leginkább a gyerekek számára kedves, hiszen a legtöbb helyen a "nyuszi hozza" a húsvéti ajándékokat. Az angol és német nyelvterületeken gyakran rendeznek különféle tojáskereső versenyeket a kisebbek számára, ez a hagyomány ráadásul hazánkban is egyre népszerűbbé válik. A színes húsvéti tojásokat a szabadban, madárfészekhez hasonló kis kosárkákban rejtik el, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk valamilyen ajándékért cserébe. K. László Szilvia: A legkisebb nyúlgyerek   Húsvét előtt izgatottan készülődnek nyusziék, egész kosár tojás várja, hogy színesre befessék. Anyanyuszi, apanyuszi és a nyuszigyerekek festegetnek, készülnek itt zöld tojások, veresek. A legkisebb nyuszigyerek ügyetlen még, nem vitás, eltöri a tojásokat, zöld lesz tőle a lakás.   Mégsem szidják a többiek, így kezdte ezt mindenki, bizony nehéz mesterség ez, meg kell szépen tanulni. Hogy a tojás céklalében főzve mindjárt piros lesz, hagyma héja szép sárgára, spenótlevél zöldre fest. Tanítgatják tojást fogni, hogy a héja ne törjön, munka után kezet mosni, rendet rakni a földön. Így lesz ügyes egy-kettőre a legkisebb nyúlgyerek, Büszke, hogy már ő is segít, csakúgy, mint a többiek.     A tojás:    A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Nemcsak Európában, de Ázsiában is ezekkel a fogalmakkal hozzák kapcsolatba.  A tojásfestés mindig az asszonyok és lányok feladata volt. A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Nemcsak megvédelmez, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi. Eredetileg természetes festékanyagokat használtak a tojások színezéséhez, később kialakultak az írásos tojások is.