MIKROSZKOPIKUS VILÁGUNK

Házilégy.jpg

Ruha anyag.jpg

Só és bors.jpg

Válasz

MIKROSZKOPIKUS VILÁGUNK

A TŰ FOKA.jpg

MACSKA BOLHA.jpg

Válasz

A Kínai nagy falat i.e. 3. században kezdték építeni és még a 17. században is rakták a köveit. A hosszan elnyúló erődítményrendszer elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy az ország lakosságát megvédje az északi törzsek – köztük a hunok – folyamatos betörésétől. Méretét igen nehéz megállapítani, ugyanis a védelmi rendszer nem alkot összefüggő egységes építményt, 2009-ben és 2012-ben is tártak fel a falhoz tartozó több száz kilométer hosszú részeket. A tudósok hozzávetőleg 7200 kilométerre becsülik a fal hosszát, mely sík pusztákon, hegyvonulatokon, sivatagokon, sőt mocsarakon is keresztül vonul.

Magassága átlag 10 méter, szélessége pedig hozzávetőleg 6 méter, s nyíllövésnyi távolságban bástyákkal tarkított. Támadás esetén a védők tűz- és füstjelekkel tudták továbbítani a közelgő veszély hírét, így időben megtörténhettek a seregátcsoportosítások a birodalom más területéről.

A legenda szerint a Kínai nagy fal az egyetlen emberi kéz alkotta építmény, mely az űrből szabad szemmel is látszik. Mindez azonban csak mítosz, mely egy 1930-as évekbeli amerikai képregényből ered. A fal – színéből adódóan – tökéletesen beleolvad a környezetébe.

nagy-fal.jpg

nagy fal1.jpg

Válasz

A macskáknak szükségük is van a jó látásukra ,úgy vannak megteremtve hogy érvényesüljenek az életben hogy éjjel is jobban tudjanak vadászni ....köszönöm tanulságos tesztek .

Válasz

Így látnak a macskák:
A tesztek azt mutatják, hogy a macska látása a sötétben felülmúlja az emberét, világosban azonban elmarad attól. A macskák szeme, sok más állatéhoz, például a kutyákéhoz hasonlóan egy tapetum lucidum nevű réteget tartalmaz, amely több fényt ver vissza a retinára. Ez előnyös abban az esetben, ha a szemet kevés fény éri, erős fény esetén azonban hátránnyal jár. Nagyon erős fényben, az írisz résnyire szűkül, hogy csökkentse az érzékeny retinára jutó fény mennyiségét és javítsa a mélységélességet. A tapetum és más mechanizmusok révén a macska fényérzékelési küszöbe csupán a hetede az emberének. A vakuval készült fényképeken a macska szemében látható színes fényvisszaverődést a villanófény és a tapetum kölcsönhatása eredményezi.

Egy átlagos macska látómezeje körülbelül 200°, míg egy egészséges emberé 180°, a binokuláris látómezeje azonban szűkebb. A legtöbb ragadozóhoz hasonlóan a szemei előre néznek, lehetővé téve a mélység érzékelését. A látótér mérete nagyban függ a szemek elhelyezkedésétől, de a szem felépítése is befolyásolhatja. Az emberi szem éles központi látást biztosító foveája helyett, a macskák szemében egy központi sáv található, az úgynevezett vizuális sáv. A macskák képesek megkülönböztetni a színeket, különösen kis távolságról, de ez a képességük nem igazán kifinomult.

A macskák szemszíne sokféle, leggyakrabban aranyszínű, zöld vagy narancssárga. A sziámi macska szeme rendszerint kék, de a kék szem a fehér bundájú példányoknál is előfordul. Azok a fehér szőrű macskák, melyek szemei kék színűek, egy genetikai hiba folytán gyakran süketek. Előfordulnak felemás szemű fehér példányok is, melyek a kék szemük mellett levő fülükkel nem hallanak.

macskák.jpg

macskák látása.jpg

Válasz

A TISZAVIRÁGZÁS
A csak a Tiszán élő – és a folyó vízminőségére igen kényes – állatok az esti órákban tömegesen emelkednek fel a víz felszínére, ahol kibújnak lárvabőrükből. Ezt követően kezdik meg “táncukat”: repülési technikájuk jellegzetesen esetlen, csapongó. A párosodást követően a nőstények lerakják petéiket a vízre, amik lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken. A három esztendő leteltét követően a kérészek előbújnak üregükből, és a víz felszínére emelkednek, hogy ismét virágba borítsák a Tiszát.

kérész.jpg

kérészek.jpg

Válasz

Íme a kínai bűvös mágneses kocka---szenzációs, de nem olcsó!

http://www.wimp.com/zenmagnet/

magneses_epito5.jpg

Válasz

Akármi is okozza azt a különleges illatot eső után ,mindig egy kellemes tiszta levegőt szivhatunk a tüdőnkben ,én mindig friss eső illatnak nevezem .Gizike.

Válasz

A rovarokról azt hisszük csak sima lények .de milyen bonyolult összetételük létezik ,még szépek is .

Válasz

MIÉRT ÉREZZÜK AZT A KÜLÖNLEGES ILLATOT ESŐ UTÁN?

Eső utáni illatot mindenki érzett már, de azt jóval kevesebben tudják, hogy mi is okozza a jelenséget. Alapvetően három dolog játszik szerepet az eső után érzet illat kialakulásában. A Today I Found Out cikke szerint az egyik ilyen, ami azt a bizonyos “tiszta” illatot okozza, az ózon. Az ózonmolekula (O3) a széteső oxigénmolekulák (O2) hármasával összeálló atomjaiból alakul ki. Nagyobb mennyiségben éles, szúrós szaggal jár, magas koncentrátumban életveszélyes, kisebb mennyiségben azonban a kellemes eső utáni illat egyik okozója, különösen nagy vihar után.

A másik szintjén jellegzetes, földes illat főleg jelentős esőzés után érezhető. Ezt a talajban gyakori baktériumok okozzák. Bizonyos mikrobák, így például a Streptomyces griseus a száraz időszakokban spórákat termelnek. A nagy esőzés után érezhető illat a spóratermelés alatti kémiai reakcióból szabadul fel.

A harmadik forrást a különböző növények által kiválasztott olajok jelentik. Ezek folyamatosan gyűlnek, majd esőzés közben bizonyos, pontosan jelenleg nem ismert összetevőik a légkörbe távoznak, ezáltal okozva az esőzés után érezhető illatot.

ESŐ UTÁN.jpg

Válasz