Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
Csak ülök csendesen, és arra gondolok,
hová tűnnek életünkből a mesés alkonyok.
Miért lanyhul el a forró nyarak lángja,
s miért zárul érzésünk fagyos jég-halálba.
Miért válik szürkévé szemünk tiszta fénye,
a vágyakozó álomképek életszerűsége.
Miért lesz mozdulatlan az-az éber mozdulat,
mely ledöntötte köztünk a válaszfalakat.
Csak ülök csendesen, s már nem is kérdezem,
miért múlik el a nagy-nagy szerelem,
miért bújik foltos lelkünk rongyos hátizsákba,
ha bennünk tündöklött kamaszkori bája.
Én nem értem hová futnak mellőlünk az évek,
miért lesz minden nap, fekete és fehér,
s miért látunk minden percben borzongató kínt,
mely egy egész élet fájdalmával felér.
Csak futunk egymás elől, nem becsülve meg
sóvárgó szívünk visszavágyó voltát,
mert mindannyian félünk, ha közeledésünket
valamilyen módon visszautasítják.
Pedig még összeszedhetnénk szétszórt álmainkat,
csak alázat kellene a gyávaság helyett,
s néhány múltból megmaradt réges-régi fénykép,
mely átragyogná újra az érzéseinket.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!