LÁMPÁT GYÚJTOTT

Lámpát gyújtott a Hold
Fentről felém hajolt.
Mosolya szép sarló
Égi homályba hajló.
Nőni kell, hogy nagy legyen,
Mint a földi szerelem.
Holddal nő a vágyunk
Vele együtt szállunk.
Bujdosunk az éjben,
Mint a Hold az égen.
Csillag milliárdok
Vajon mit kívántok,
Ti is álmodoztok?
Álmodoztok múltról
Születő csillagokról.
Ti látjátok a Holdat
Földet, ahogy porlad.
Földünk nem a régi
Ezért kell védeni.
Működő vulkánok,
Tengeri buzgárok
Jelzik Földünk élő
Látszik ez az égből.
Szerelem vándora
Bennem a vágy maga.
Lámpásod fényénél
Bennem a vágyam él.
Sétálunk fák alatt
Kergetünk álmokat.
Bennem a vágy zenéje
Miben él reménye.
A lélek harmóniája
Boldogság magába.
A lélek szabadsága
A világ magába.
Holddal a csillagok
Lelkemben ott ragyog.

Válasz

ÚSSZUNK EGYÜTT

Sírni kéne dal helyett,
Úszni kéne hal helyett.
Hallgassuk a fény dalát,
Szeressük a szép hazát.

Szóljon a dal igazi
Legyél mindig hazafi.
Elég, hogyha szereted
Hazát és a nemzetet.

Ússzunk együtt a vízen
Azt üzeni a szívem.
Legyünk szellő, mint a dal
Ússzunk a kis csónakkal.

Csónakunk a kis hazánk
Gondoljatok néha ránk,
Gondoljatok nagyhalak
Nem kellenek nagy szavak.

Válasz

Mit gondoltok?

Mit gondoltok éjszaka,
Sötét e az éjszaka?
Mit gondoltok ész maga,
Ér e sokat az maga?

Nem sötét az éjszaka
Csak az aki gondolja.
Ahol csak az ész maga
Sötét az, mint éjszaka.

Válasz

Ezt a verset épp most fejeztembe:

NEM GYÁVA AZ

Nem gyáva az, ki messze megy,
Menne néha tán a hegy.
Hegy az soha nem mehet
Őt köti a környezet.
Sírhat-ríhat, mit tehet
Tűri hát az életet.
A madár is messze száll
Mindig oda hol a nyár.
Szülőföldje benne él
Akkor is, ha itt a tél.
Tavasszal mind visszajön,
Hogy ne hulljon a sok könny.
Azért oly szép a daluk
Visszajönnek a daruk.
Gólyák kezdik először
Jönnek, s néznek felülről.
Minden fészek még üres
Zöldül már a zöld füzes.
Ha a fecskék megjönnek
Már nem hullnak a könnyek.
Itt van a nyár eleje,
Süt a Napnak melege.

Válasz

Most azoknak jó, akik drágán nen tudták megvenni az első kiadásokat. Fél-harmad áron hozzajuthatnak. Az igazi könyvfalónak viszont dagadt pénztércájának kell lenni, ill. kellene. Ez is egy önmagába visszatérő görbe vonal. A piacon (élelmiszer) sajnos ugyanez van. Az őstermelő jár a legrosszabbul, utána a fogyasztó.

Válasz

Egyetértek veletek, lassan már az egekig ér a könyvek ára.

Sajnos mindennel így vagyunk, az őstermelő szinte semmiért dolgozik, a kereskedő és az APEH meg jól megsarcolja a vásárlókat.

Válasz

Egyetértek az előttem szólóval, és még hozzáteszem, hogy az író (őstermelő) meg az olvasó (fogyasztó) közé itt is beékelődik a kereskedő, aki a könyv árának a felét (!!!!) zsebre teszi bizományosi díj címén, pedig az üzletében gyakran reklám nélkül, felfedezhetetlen zugokba besuvasztva "árulja" azt. De, ezen felül tovább növeli a könyv árát, hogy az őstermelőből él a kiadó, a nyomda és az állam (APEH) is. Ezért van az végül, hogy az írónak alig jut, a fogyasztó, az olvasó meg fizethet, mint a katonatiszt - már ha tud...

Válasz

Nemcsak, hogy drágák, de az egész könyvkiadás nonszensz. Mindent ki lehet adatni, ha van pénzed, ha meg nincs, akkor akár Jókai is lehetsz, szóba sem állnak veled.
Úgyhogy már előre gondolkodom, hogy fogok szponzort szerezni. :)

Válasz