Válasz

"...Tudod, kisfiam, a világon nagyon sok a csalán, a tövis, a gyom. Mert
az emberek sokkal több rosszat cselekszenek, mint jót. És a csalán, a tövis meg
a gyom a rossz cselekedetek nyoma ezen a földön.
De láthatod, hogy pillangó is van azért. A sok kicsi pillangó a sok kis jóság
hírét hordozza magával. És vannak aztán szép, nagy, tarka szárnyú pillangók:
ezek a ritka, nagyon jó cselekedetek. Minél szebb és nagyobb jót teszel, annál
szebb, nagyobb és színesebb pillangó száll föl a nyomában.
Igyekezz, kisfiam, hogy amerre jársz, sok pillangó legyen. Ne lépj reá a
csigára, hanem tedd félre az útból, hogy más se léphessen reá. És ebből újra
megszületik egy pillangó.
Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz
érte hálát. Minden jótettedet egy pillangó viszi hírül."

 
 Wass
Albert: Erdők könyve / részlet /
 
 

Válasz

Tatiosz

 A lehetetlen méltatlan az emberhezKülön világ minden ember. Ami összeköt bennünket - az az emberség.Aki képes bölcsen dönteni, mindent egynek lát: a szeretet igazsága magába olvasztja a türelem, a figyelem, az odaadás az együttérzés, a magasba vágyódás, a felemelkedés képességét és a felemelés erényét.A lehetetlen - méltatlan az emberhez.Ne vágyakozzunk nagy örömökre, mert észrevétlen elmegyünk az élet igazi örömei mellett.Ne vágyakozzunk nagy dolgok után, érjük be apróságokkal, de azt szeretettel tegyük.Aki örömet tud szerezni másnak, magának szerezte a legnagyobb örömet.Fordította: Vágó Zsuzsanna

Válasz

 

Válasz

A SZERETET EREJE
 
 
Tudod arra gondoltam,
mikor eltűnik
az angyal az emberből,
akkor megjelenik benne minden,
ami rossz a világban,
néha csak egy gondolat erejéig,
de az ember,
aki oly könnyen ítélkezik,
szembesül azzal,
hogy bizony benne is ott van
az irigység,
a rosszindulat, a káröröm,
nem tudatosan, nem akarattal,
talán csak mert gyenge,
a hirtelen felébredt érzésekkel,
nem tud mit kezdeni,
szégyellni való titka lesz,
amit el kell rejteni
el kell rejteni,
a szekrény alá kell söpörni
pedig talán nincs is jelentősége,
nem lesz tőlük rossz az ember
csak átsuhan,
tanyát nem ver a gonosz,
mint egy gyors röptű madár,
az ember nem ismeri magát,
de azt hiszi,
jól látja, rossz nagyon,
a többiek oly szép arcot mutatnak,
bennük mindez nem lehet meg,
és ő is beáll a sorba,
a többieket ámítók sorába,
szeretni nem tudja önmagát,
magát nem tudja becsapni,
hogy más ne lássa,
elkezd játszani,
szeretné önmagát elveszíteni,
de talán,
ha egyszer képes lesz szeretni,
akkor messze tűnik a haragnak,
a rosszindulatnak a felhője is,
mert semmi nem lesz igazán fontos,
semmi, csak a szeretet,
kezdi magát szépnek látni
belülről szépnek látni,
talán, mert
a szeretet ereje mindent bevilágít.

Válasz

 
Móra Ferenc

SZERESD A GYERMEKET!

Szeresd
a gyermeket! A sivatag hegyen,
Hol villámok között vala az Ur jelen,
E legszentebb parancs nincs kőtáblára irva -
Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon
Aranybetűkkel ezt az örök Irgalom
Az emberszívbe irta.

Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van,
A csillagok közé ő még el-elsuhan,
S kitárja vidoran a mennyek ajtaját:
Hiába könyveid, hiába lángeszed,
Az Isten titkait ki nem kémlelheted,
Csak gyermeklelken át.

Szeresd a gyermeket! A lét napfénye ő,
Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő,
Csöpp lábai nyomán az öröm kertje zsendül,
Bimbónyi kis keze áldással van tele,
S melyik szeráf-zene érhetne föl vele,
Ha víg kacaja zendül?

Szeresd a gyermeket! Hisz oly hálás szegény,
Egyszerre könny, mosoly ragyog csillagszemén,
Ártatlan kis szivét az öröm megteli,
S köszönetét, akár az esti fuvalom,
Mely félve játszadoz a harmatos galyon,
Oly halkan rebegi.

Szeresd a gyermeket, öleld szivedre őt,
Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt,
Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:
S mig te a gyermekek könnyét törölgeted,
Egy láthatatlan kéz a csillagok felett
Letörli vétkeid!
 

Válasz

 
Várnai Zseni: CSAK
ENNYI
 
 
Én nem tudok építeni házat,
 és nem tudok hidakat
verni,
 nem tudok ácsolni
hajókat,
 nem tudok földet
bevetni,
 nem értek a vas
üteméhez,
 és nehéz nékem az
ásó,
 s kohókat izzóra
szítani
 is nem nekem kijáró,
 és sziklát se tudok
törni.
 
 Tornyot, a felhőbe
nyúlót,
 és gépet, szárnyakon
szállót,
 acél húsából
kígyókat,
 és vasszörnyeteget,
zihálót,
 ó, bizony, én nem
kovácsoltam,
 s nem tettem semmi
merészet,
 ki kővel, vassal
csatázol,
 testvér, úgy
csodállak Téged,
 s szeretnék dalolni
rólad.
 
 De lássátok, reggelre
kelve,
 oly sok az én
szegényes dolgom:
 a szobámat tisztára
söpröm,
 s a kicsinyke ruhákat
foldom,
 megfőzöm az estéli
étket,
 puhára vetem az
ágyat,
 s altatódalt
zöngicsélek,
 mikor ők aludni
vágynak,
 és másnap ezt újra
kezdem.
 
 Én nem tudok semmi
merészet,
 az én hadakozásom
csak ennyi,
 akárha egy Óceán
medrét
 üresre akarnám merni,
 az ujjaim között
kicsordul
 
 munkám gyümölcse, s
utánam
 nem marad se jel, se
emlék,
 se vasutam, se váram,
 se hajóm, se hidam,
se tornyom.
 
 S kezemfaragta
márvány,
 se kezem ihlette
vászon,
 egy messze, távoli
jövőbe
 a nevem nem világol,
 csak foltozom a kicsi
ruhákat,
 puhára ágyazok este,
 s néha a felhőket
nézem,
 hogy jönnek, s
szállnak messze,
 az én hadakozásom
csak ennyi.
 

Válasz

Várnai Zseni Így álmodom...így képzelem...Ha egyszerre csak, mint egy ábrát,letörölné a fekete táblátaz Alkotóművészkezes valami újat kezdene,de úgy, hogy égszín lenne a táblas csodás világot tervezne rájaa Teremtőművészkeze...új Édenkertet festene!Letörölné a régi rosszat,varázsolna szebbet és jobbata legnagyobbművész keze...egészen újat festene!Oly csodaszépet, hol a lényekbékességben, boldogan élnek,nincs félelemcsak értelem...így álmodom...így képzelem!

 De Földanyánk, miért ne lehetnerajtad a világ Édenkertje,van napod, holdad,levegőd,varázslatos teremtőerőd...Minden lehet, ami még nem volt,fölöttünk a végtelen égbolts a Teremtőművészkezebékegalambot festenea táblára, de úgy, hogy többéne legyen kéz, mely letörölné...s békesség lenne mindörökké!

Válasz

 
BE SZÉP
 
 
 
 
Angyali kisded
Anyjának lenni,
Bölcsöt rengetni,
Nótát zengeni
Be szép.

Gügyögõ hangra
Gügyögve felelni,
Nyûgös síráson
Elkeseredni
Be szép.
 
 
Piciny kezecskét,
Lábacskát csudálni,
Ébredést lesni,
Aluvást várni
Be szép.

Gyermekmosollyal
Bút hessegetni,
Keresõ szácskát
Kebelre tenni
Be szép.
 
Gyermekmosolyban
Gyermekként feredni,
Bánatot elvetni
Édeset nevetni,
Gyermekmosolyban
Gyermekké lenni
Be szép.
 
Várnai Zseni
 

 

Válasz

 

a sok szépet amit hoztatok!
 
 
 
IGEN !

Ne tétovázz, csak mondj Igent!
Felejtsd el, hogy létezik
a tagadás, e zárt kapu,
amely gőgjével vétkezik.
A NEM, kemény szó, és hideg,
terméketlen, akár a kő,
amely sírdombon tornyosul,
s belőle még fűszál se nő.

IGEN! Ez csengő csengettyű,
valaminek a kezdete,
fut, mint az áram, szerteszét,
ez a teremtés szelleme,
kigyúl, és forr a fondolat,
közeledik a messzeség:
új világrend, új emberek,
s új üstököst röpít az ég!

Csak mondj Igent, s már földereng,
valami mostan indul el,
hajnalodik, világosul,
a nap szeme sugárt lövell,
minden megérik, teljesül,
gyermek születik, és a fák
érett gyümölcse bólogat,
egy nagy IGEN, a nagy világ!

Akarni kell: IGEN, IGEN!
Így lett a lét, a föld, a nap!
Igenlés az, hogy létezünk,
hogy a földből kikél a mag,
kazánok alatt tűz lobog,
sziszeg a gőz: IGEN, IGEN!
Így születtek a csillagok
valamikor a semmiben
 

Várnai Zseni

Válasz