Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Mohácsiné Zsóka indította 13 éve
Hozd el mindazt ami a szívednek kedves. Legyen az vers, próza, zene vagy egy szép kép.
Hozzászólások eddig: 969
Szabó István üzente 11 éve
Kedves klubtársak! A következő verset 2005-ben írtam, egy sorsfordító, az életemnek gyökeresen új irányt szabó esemény ötödik évfordulóján.
öt év után
ezernyolcszázhuszonhét
nap nélkül mit tudhatnék
óceán végéig fénylő
arcom színe elé lépő
kőbe égett árnyékomat
felröpítő szirom-szárnyat
növesztő lélegzetemről
évezredes életemről
ám
ezernyolcszázhuszonhét
nap után mit kezdhetnék
tucat meddő évem után
rám maradt magamból sután
előbátorkodó szóra
sunyin leső naplopóra
épülő új mohósággal
terhes tömegtahósággal
s bár
ezernyolcszázhuszonhét
napomból eladhatnék
Lucifer-napi vásáron
rongy lélek-kikiáltáson
elhullottak emlékébe
csimpaszkodó kevélységbe
belebukott bárányoknak
állt szél-űzött farkasoknak
mégis
ezernyolcszázhuszonhét
tenyeremen hordom szét
minden merőkanál-markom
közül szétfolyt vaksi napom
agyonfásult éjjelére
csurranó Hold fényjelére
írott bolond szimfóniám
áltatta hitetlen imám
m teréz üzente 11 éve
Reviczky Gyula: Pünkösd
Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsaillat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak.
Hogy először tűnt fel a világnak,
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkódó szívének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világító sugaradat áldja. ]
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világosítsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállja le a világra,
Taníts meg új nyelvre, új imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
Mohácsiné Zsóka üzente 11 éve
Gárdonyi Géza:
Este
A nap feküdni készült a szőlőhegy mögött:
égő-vörös fátyol-ingébe öltözött.
Május volt. Kéklett az orgonafák lombja.
Sárga cserebogár keringőzött dongva.
És mi a kis padon az eperfa alatt
virágot kötöttünk, holmi pitypangokat.
A nap lassan beledűlt szép selyemágyába:
violaszín szárnyon jött az est nyomába.
Homlokán egy gyémánt ragyogott remegve: -
fényes réz-sarlóját magasra emelte:
s lenn és fenn árnyékot terített árnyékra,
mígnem övé lett a föld minden tájéka.
Vilma a szép esti csillagom merengett.
És szólt: Mondja, mi az? Laknak-e ott lelkek?
Az éjjel erről a csillagról álmodtam...
Ha egyszer meghalunk, megállunk-e ottan?
És látom-e még magát, ha én megyek elébb?
Ezt mondva, vállamra hajtotta fejét.
Harangoztak. Aztán csönd lett a világon.
Álomszellő lengett át minden fűszálon.
Nem hallatszott más, csak a fák susogása:
s egy-egy cserebogár édes-bús dongása.
Mohácsiné Zsóka üzente 11 éve
Jevgenyij Jevtusenko:
Mindenkiben van érdekes vonás
Mindenkiben van érdekes vonás,
az ember sorsa bolygó-sors, de más,
mindegyik egy külön lét, önmaga,
s nincs bolygó, melyhez hasonlítana.
S ha valaki felnemtűnően élt,
s a felnemtűnéssel eltűnni vélt,
az éppen azáltal lett érdekes,
hogy mindenütt felnemtűnést keres.
Mindenkinek titkos világa van.
S van benne perc, mit élvez boldogan,
s van szörnyű óra is, melytől remeg,
de mindezt senki sem tudhatja meg.
És aki meghal, egyedül hal-e?
Az első hó is meghal ővele,
az első csókja, első harca - mind
magával viszi, ha az óra int.
Maradnak hidak, gépek, sok csodás
írói mű s festői alkotás.
Sokuknak sorsa: időt állani,
mégis elmegy, belőlük valami.
Zord törvény osztja vak parancsait,
nem emberek, világok halnak itt.
Az ember gyarló arca visszaint,
de róla mit tudunk lényeg szerint?
Nem titok testvér s jóbarát nekünk?
Egyetlenünkből is mit ismerünk?
Apánkról is, kivel egyvér vagyunk,
mindent tudva, semmit sem tudhatunk.
Elmennek visszahozhatatlanul,
titkos világuk meg sosem újul.
S bennem mindig kiáltó szó riad
e visszahozhatatlanság miatt.
(Áprily Lajos fordítása)
Mohácsiné Zsóka üzente 11 éve
Szentlélek ünnepén
Jöjj, Szentlélek!
Gyúljanak fények,
mert sötétben félek.
Világosság áradjon szét Általad.
Legyek élő vízzel telt patak.
Legyek gyümölcsöt termő fa,
mi nem szárad ki soha.
Legyek telt szem a kalászban,
mi enyhíti az éhséget.
Legyek tiszta tükör,
mi tükrözi szépséged.
Legyek tűz, mi melegít
és éget, ha kell.
Legyek dúsan termő fürt,
mit víg gazda szüretel.
Legyek ibolya, rózsa, szarkaláb,
örömére mindannak, aki lát.
Legyek büszke bércen magasló vár,
mi minden támadásnak ellenáll.
Legyek felhők fölött szárnyaló madár,
kit fiókája, s fészke hazavár.
Legyek felhő, mi öntözi a földet,
s termővé tesz mindent, ami éltet.
Legyek pusztulás helyett élet.
Legyek ablak, mi átengedi a fényt,
legyek ember, ki tisztel
minden teremtményt.
Legyek, kiben öröme telik az Atyának.
Szentlélek ünnepén tiszta
öröme töltse be a házat.
Batiz Andrea üzente 11 éve
Gyöngéden suttogom a szavakat
A legszebbeket amiket lehet
Te vagy mindenem e Földön
Tartson örökké e szerelem
Batiz Andi
Simon Ágnes üzente 11 éve
Bizony, így van ez.....remekül megfogalmaztad te is, a saját képeiddel, bravúros hasonlataiddal a Lényeget!! :))
Köszönet érte!
És dehogy kapunk "gyomrrontást", hogy is gondolhatsz ilyet!! :)))
Sőőőőt!!!
Hozd csak, hozd őket, ÉRDEMESEK AZ OLVASÁSRA!!!!!!!!!!!!!!
***************************
És akkor én is újabbal kedveskedek (amelynek címe egyben honlapjaim neve is), fogadjátok szeretettel!
LÉLEK-LOBOGÁS
Lélek
Lobogás
Élet
Csobogás
Csókok
Csendülő
Násztánca
Lüktet
Remegőn
Rezdül
Epedőn
Csillag
Ragyogás
Átjárja
Bánat
Feledés
Fénylő
Nevetés
Párás
Pillanat
Nem moccan
Ábránd
Áhítat
Nem-várt
Alkonyat
Selymes
Gondolat
Megroppan
Szabó István üzente 11 éve
Kedves Zsóka!
Örülök és köszönöm, hogy szépnek találod azt, amit írok. Ezt egyben bátorításnak is veszem, hogy kisebb-nagyobb rendszerességgel jelentkezzem verseimmel e fórumon, remélve, nem okozok velük "gyomorrontást" senkinek a klubban. A Találkozás című verset még nem olvastam, köszi, hogy megismertettél ezzel az egyszerűsége miatt egészen nagyszerű verssel.
Mohácsiné Zsóka üzente 11 éve
Kedves István!
Köszönöm a szép verseidet!
Találkozás
Nem megfoghatatlan
ködös alakok
nem átlátszatlan
homályos ablakok
nem kimondott
elhaló szavak
nem semmibe tűnő
boldog pillanat
hanem
kezed,
mely kezemhez érkezett
élő-meleg, puha-örök
nem lángolás
nem tűz -
apró örömök
nem kérdések, nem beszélgetés
végtelen mosolyok
csillogó szemek
együtt ébredés
mámorító illatok -
ami te vagy, s 'mi én vagyok
nem ígéretek, csak napok,
mik egybe tűnnek
s hisszük: soha meg nem szűnnek
nappalok
éjszakák
csókok
ölelések
mert kezed kezemhez érkezett.
Őri István
Szabó István üzente 11 éve
Kedves Ági! Köszönöm szépen dicsérő szavaidat. Hasonlókkal illetlek az idézetes képeidért - bár mindet végignézni majd csak később lesz időm. Külön köszönet a Burns versért, hiszen az maga a tökély. Hallottad már a Kaláka megzenésítésében? Végül, engedd meg, hogy itt reagáljak egy másik fórumtémában tett, az írással kapcsolatos - talán inkább csak költői - kérdésfelvetésedre, méghozzá egy versemmel. Tehát: Áldás vagy átok?
Versenyfutás az idővel
Mint ki férjes asszony ágyába
édes titkot lopni siet,
úgy hajszolok minden percet:
öntsék szavaim írásba,
hogy örömüket elrejthessem jól -
nehogy az öröklét egyszer rajtakapjon,
már megint a tűnő pillanattal csalom -
mert minden pillanat örökre szól.
Mi mást tehetnék, ki válaszol?
/2006/
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás