Az ismerős történethez egy pár gondolatot szeretnék hozzáfűzni:
Sajnos a MÉDIA hatására, a reklámok hatására az emberek egyre igényesebbek lettek.
Hiszen miket láthattunk hosszú, hosszú évek óta a sorozatokban? /amelyeket én tudatosan nem nézek/
Kábítják az embereket agyon sminkelt teázgató háziasszonyokkal....Pazar lakóházakkal, üdülőhelyekkel, autókkal.... Mondhatjuk úgy is, hogy kialakítottak mesterségesen egy versenyt, hogy a barátok és az
ismerősök egymást túl licitálva jó nagy házakat építsenek, egyre jobb és nagyobb autókat vegyenek,
üdülni járjanak, még akkor is, ha ezáltal örökre eladósodnak.
Az ÉLET lényegéről mesterségesen el van terelve az emberiség!!! A cél az, hogy FOGYASZTÓI TÁRSADALOMMÁ váljunk. Az egymás túl licitálása és a nagy igények egy ördögi kört, egy örökös stresszt okoznak.
Azokat, akik az ÉLET lényegére hívják fel a figyelmet arra, hogy tartalmas lelki életet éljünk nagyon sokan kinevetik. Mondván: Na, ne gyere már te is ezzel az "elcsépelt" SZERETET dumával.........

Örök tanulság amit a történet végén olvashattam: "Néha, azzal, hogy csak a csészére figyelünk, elmulasztjuk élvezni a benne lévõ kávét." Tehát, barátaim, ne engedjétek, hogy a csészék irányítsanak....a kávét élvezzétek helyette."

IGEN! AZ ÉLETET! Köszönöm Sárika, hogy megosztottad a gondolatébresztő tanulságos történetet.

Előzmény

Válasz

Az emberekben benne van az önzés ,mindenki a jobbat szebbet szeretné megszerezni magának ,lehet hogy az ütött kopott csészének nagyobb az értéke ,mégis a szebbet választjuk .

Válasz

Egy csésze kávé
Nagyon tanulságos történet !!
Ajánlom mindenki figyelmébe :)
Egy csésze kávé

Egy csoport diák, akik nagy karriert futottak be, összejöttek, hogy
meglátogassák régi egyetemi tanárukat. A beszélgetés hamar panaszkodásban
csapott át a stresszes élet és munka kapcsán. A tanár, kávét ajánlva fel
vendégeinek, kiment a konyhába, s egy nagy kannányi kávéval és többféle
csészével tért vissza: porcelán, mûanyag, üveg; néhányan simák voltak,
néhány közülük drága és ritkaság volt, s szólt, hogy mindenki szolgálja ki
magát. Amikor minden diák kezében egy csésze kávé volt, a tanító így szólt:
"Megfigyeltétek, minden szép és drága csésze elkelt, hátrahagyva az olcsó,
mûanyag csészéket. Habár mindannyitoknak az a természetes, hogy mindenbõl a legjobbat kívánjátok önmagatoknak, ez a problémáitok és a stresszetek forrása is. Amit valójában mindenki akart, az a kávé volt, s nem a csésze, de tudatosan a jobb csészékre vadásztatok, s egymás csészéit figyeltétek."
"Feltételezzük, hogy az Élet a kávé, s a munkahelyek, a pénz, és a
társadalmi pozíció a csészék. Ezek csak eszközök az Élethez, de az élet
minõségét nem változtatják meg." "Néha, azzal, hogy csak a csészére figyelünk, elmulasztjuk élvezni a benne lévõ kávét." Tehát, barátaim, ne engedjétek, hogy a csészék irányítsanak....a kávét élvezzétek helyette.

yJu68dZVlnaFaRAGGU8aiMkkJzJaYBnhjFvTjpZNfvXU2JYlSbUDtg==.jpg

Válasz

A névnapom megemlékezése alkalmából kapott videón az az üzenet állt ,,Az életed nem a lélegzetbevételtől függ , hanem mikor eláll a lélegzeted ,,Köszönöm Magdika azt a lélegzetelálitó gyönyörű virágokat melyeket ajándékként küldtél nekem .szeretettel Gizike .

Válasz

Gizikém!
Emlékszem a pipacs csokorra! Igen, arra gondoltam, hogy biztosan nagyon fogsz neki örülni....
Köszönöm. És azt is, hogy leírtad a mai napod gondolatait.
Szívemből kívánom, hogy életed minden egyes napja és perce legyen nagyon boldog és vidám!
Ölellek sok szeretettel: Magdi.

Előzmény

Válasz

Az ébredés
Azzal a gondolattal ébredtem fel ,hogy máma 2014 .május hetedikét irunk ,máma van a Gizellák napja ,mikor ide be léptem a Gyöngyszemek és mindennapjaink klubjában ,üdvözlésemre a közös társalgó oldalán kaptam egy csokor virágot ,amit virtuálisan magaménak is tekintek ,úgy örvendtem neki mint a kisgyerek az angyal járásnak ,a lányom fel is kiáltott ,,ezt örökitse meg Anyukám ,,meg is teszem hogy itt tündököljön a szobám falán .Nem kell sok ahoz hogy valakinek örömet szerezzünk ,csak egy szál virág amely megteszi a hatását ,egy jó szó melytől még a lelkünk is gyogyúl. Nem mindig a rosszat kell felidéznünk a múltból ,azt a sok szép perceket ,amitől akkor oly boldognak éreztük magunkat ,ettől újból megtelik a szivünk boldogsággal és ezt tudjuk sugározni a minket körülvevő szeretteink körében is .Itt ebben a klubban probálunk egy barátságot kialakitani egymás közt ,arra törekszünk hogy egy keveset kikapcsolodjunk a mindennapi élet ritmusából , megosztjuk a gondolatainkat, érzéseinket másokkal , az a kis figyelmesség mindenki számára egy jóleső érzés ,érezni hogy még másoknak is fontosak vagyunk .Mindenki életében vannak olyan sztorik pl.a gyerekeink ,meg unokáink arany köpései , a kedvenc állataink története ,vagy netán saját tapasztalatból felidézni , jó vagy rossz élmények észrevételeit ,szeretettel fogadnánk ha megosztanátok velünk is a rég múlt idők emlékeit ,igy szinesebbé meg gazdagabbá tannétek a klubunkat ,lehet hozzá szólni , vélemény formálni a történtekről .Szeretettel várunk az igaz történetek ,,Forumában ,,
….Fgizella…..

Válasz

Gizike az ilyen szmelyek meggondolatlansagbol vallalnak gyereket,a tettei kovetkezmenyet nem mindenki meri fel sajnos

Előzmény

Válasz

Nagyon sok fugg tolunk is hogyan viszonyulunk az emberekhez,azert meg vannak segitokesz jo szandeku emberek akik onzetlenul segiteni probalnak a raszorulokon.
Koszonom Gizike,hogy megosztottad velunk ezt a tortenetet.

Előzmény

Válasz

Hála Istennek vannak jó emberek, vannak segítő kezek!
Nagyon igazad van és jól látod Gizike.
Ha felajánlják a segítséget, akkor fogadjuk el, mert a segítőkész emberek jó szívvel, örömmel, és szeretettel segítenek.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a történetet.

Előzmény

Válasz

SEGITŐ KEZEK

A tavaly nyáron elindultam nővéremmel a fogászatra a kerekesszékemmel , az izgalom végett már három nappal azelőtt el kezdtem szedni a nyugtató kapszulákat. Az oda vezető úton elég gördülékenyen forgott a kerekem ,a hátsó bejárathoz mentem mert ott a kapaszkodó segitségével könnyebben fel lehet jutni ,azt is az orvosom szereltette oda az én könnyebbségem végett .A kinti hat lépcsőt sikeresen megmászva a nővérem segitségével ,beérve a lépcsőházban ott várt rám egy meredek lépcsősor ,megállva előtte egyik felől nővérem fogva ,a másik felől a korlátban kapaszkodva .,megtette a hatását az izom lazitó ,az első lépcsőfokra nem tudtam felemelni a lábam ,úgy el voltak lazulva az izmaim ,ott álltam szomorkásan hiába a nővérem biztatása ,az emberek jönnek mennek mellettünk a dolgukra .Jött két fiatal ember az ölükben egy-egy cimentes zsákkal .valamelyik apartamentben dolgoztak mint munkások ,elhaladva mellettünk látva hogy ott állunk ,egyik megkérdezi segitsünk-e valamiben ,nővérem feleli ,,nem ,,én a szomorkás hangomon mondom ,,de igen ,,tessenek várni tegyük le a zsákokat jött a válasz .Megölelem a két fiatal ember nyakát ők a kezükből papszéket formáltak ,felérve a fogászat ajtójáig csak annyit tudtam mondani Istenem ,utána megköszöntem a kedvességüket.Mikor végeztünk kiérve ismét a korláthoz ,már lefele könnyebb a közlekedés ,ismét ott teremtek a fiatal férfiak ,ismét papszéket formálva lehoztak egészen ki a szabadban ,ott ismét hálámat fejeztem ki a kedvességük végett .Hogy akkor mit éreztem ,hogy az emberekből nem égett ki a jóindulat ,a segitő kétség .Mi azok akik rászorulunk a mások segitségére azt hisszük hogy ferde szemmel néznek le ránk, de ott van bennük is a jó szándék ,ha pozitivan közelittünk mi is hozzájuk ők is úgy fogadnak el minket amilyenek vagyunk .Nekem mindig pozitiv élményben volt részem a utcán az ismeretlen emberek közt ,minden ember szivében ott van jó indulatú érzés ,csak el kell fogadjuk ha fel ajánlják nekünk .

Válasz