Dugasz István üzente 14 éve
KETTŐEZERTÍZ
Kettőezer tízet írunk
Előre semmit se tudunk.
Köd takarja a tájat,
Dér lepi be a fákat.
Szomorú szürkék a házak.
Sokba kerül a fűtés,
Nyomja az adóprés.
Táncolnak a vágyak,
Letörtek a szárnyak.
Létnek értelme nincs,
Mert nyom a bilincs.
Ígértek fűt és fákat
Most hallgatnak a szájak.
Újból gyűjtik a szókat
És adják az új show-kat.
A show- k libegve szállnak,
Mint az igazi vágyak.
2010-01-16
Dugasz István üzente 14 éve
BARÁTSÁG VILÁGNAPJA
Nekem minden ember, barátom
Ezen a nagyvilágon.
Akiben a szép lakik
Hisz a jóban, hisz a szépben,
Hisz az igazságban, tisztességben
Akinek ez van szívében.
2010-01-21
Dugasz István üzente 14 éve
VERSEIM
Verseim mind tarka virág
Amit talán lelkem imád.
Szól a rétről, a kék égről,
Szól az édes szép életről.
Napot imád csillagokkal
Nem véletlen, akarattal.
Csillag lakik Földön, égen,
Mert szívemben mindet érzem.
Míg a lelkem szállhat egyre
Szívemmel él szeretetbe.
Az igazit, jót szeretem,
Mert az lakhat a szívemben.
Verseimben tavasz, nyár van
Csókjaimban forró vágyam.
Imát mondok a világért
Hátha egyszer engem megért.
Dugasz István üzente 14 éve
SÓHAJOM
Sóhajom, ha dal lehetne
Nem szállna a fellegekbe.
Hozzád szállna minden este,
Hogy a szíved megérezze.
Milyen forró az én vágyam,
A szemedet mindig lássam.
Csillagokat lesem éjjel
Talán, talán rám emlékszel.
Emlékszem a napsugárra,
Emlékszem a forró nyárra.
Én voltam a napsugárba,
Én voltam a szíved álma.
Sóhajom az éjszakába
Száll csak egyre egymagába.
Dugasz István üzente 14 éve
MIÉRT SÍROK
Miért sírok és nevetek
Talán, mert egyet szeretek.
Egy a szívem, egy a vágya
Egy neki az akarása.
Mennybe járok és pokolba,
Mert az idő elsodor ma.
Tegnap csillag voltál nékem
Ma nem látom szemed égen.
Elbújtál, mint Nap az égen
Összevesztél semmiségen.
Szavam adom, mint az égbolt
Napot adja, mikor fent volt.
Ha a felhők tovaszállnak
Nem adják a szívük másnak.
Visszajön a csillag égre,
A te szíved hozzám égve.
Dugasz István üzente 14 éve
ZENESZÓ
Minden virág lelke enyém
Benned van a lelkem, remény.
Szívem szüli legszebb dalom
Én azt neked szívből adom.
Nincsen bánat csak szerelem
A vermet én nem ismerem.
Bánat utca nincsen felénk,
Öröm utca csak a miénk.
Ha menny van az, tied, enyém
Nincs szebb tőle e földtekén.
Minden nóta csak rólunk szól,
Hogy szeretjük mi egymást jól.
Zeneszó a szívünk maga
Azért olyan szép a dala.
Imát mondunk mindenkiért,
Az igaz szép szerelemért.
Dugasz István üzente 14 éve
NÉHA SZÁMÍT
Minden vers egy gondolat
Mondhat kicsit, jó sokat.
Benne lelhetsz szavakat,
Megítélhesd azokat.
Nem vagy bíró, de mondjad
Megítélhet a szavad.
Köztük néha egy akad
Ami mindig megmarad.
Néha számít mit jelent
Sír-e a szád, vagy nevet.
Az is néha meglehet,
Hogy az, semmit nem jelent.
Versbe írni igazat,
Megmaradnak a szavak.
Van, amit épp nem szabad,
Mert azok az igazak.
Dugasz István üzente 14 éve
ELHAHAGYTAK
Belém harapott az élet
Kívül, és belül is éget.
Kihullik belőlem a vágy
Nem csókol soha már a szád.
Álmaim úsznak messze rég
Nélküle üres most az ég.
Nézem, hogy hullik a csillag
Elmúlik minden az illat.
A Hold néma kósza úton
Talán eszébe se jutom.
Ezüstsugara sápadt fény
Nem lakik benne a remény.
Elhagytak a vágyak, álmok
Semmiért se kiabálok.
Hideg a kezem és a lelkem
Tegnap a Napot se leltem.
Dugasz István üzente 14 éve
LEESETT
Leesett a kő a földre
Éppen az én szeretőmre.
De jó, hogy csak kicsit dobtam,
Tudat alatt rágondoltam.
Láthatatlan kő a lelke,
Kedvét abban ő meglelte.
Az a kő nem közönséges
Olyan szép az és fenséges.
Ragyog, mint a csillag égen,
Az egészet nem is értem
Azt hittem, hogy közönséges
Az én eszem nagyon véges.
Azt kívántam csillag hulljon,
Hogy szívembe hajnalt hozzon.
Hajnalt hozott az a kis kő,
Mert nejem lett az a szép nő.
Dugasz István üzente 14 éve
FUTOK
Futok, mint a futórózsa
Napsugárral csókolózva.
Napsugár van télen, nyáron
Forró ajkad mindig várom.
Ha a szél fúj, eső esik
Csókod mindig csak jól esik.
Hófúvásban, puha hóban
Legyünk ott is mindig jóban.
Ha hóember áll előttünk
Örömünkben könnyezhetünk.
Átöleljük mind a ketten
Elolvasztja leheletem.
Ha az enyém kevés nagyon,
Lehelheted te is, hagyom.
Tavasszal az élet újul,
Újból repül fent a turul.
Prohászka Béláné üzente 14 éve
Szalai Tamásné üzente 14 éve
Kántor Aranka üzente 14 éve
"Árva kis magyarság"-----Mi maradt belőlünk? Folyton adtak, vettek"-----Mi változott? Gyönyörűek a versek, méltó a megemlékezés, csak egy a baj, nem sok minden változott meg!!!!!!!!!!! Pedig de ránk férne már!!!!!!!!!!!!