Köszönöm Zsóka, ezt a szép szívhez szóló megemlékezést.
Nagyon szeretem Csorba Győző verseit olvasni. Én is sokat ismerek tőle.

Kellemes hétvégét kívánok.
Szerettel Ili.

Válasz

Köszi ezt a tartalmas összeállítást!

Válasz

Köszönöm a szép képes, verses összállítást!
Szeretettel, Judit :):)

Válasz

Szép összeállítás. Köszönöm, hogy olvashattam.

Válasz

Köszönöm ez a szép összeállítást.

Válasz

Zsóka! Köszönöm ez a szép összeállítást, a versek nagyon szépek.

Válasz

Köszönöm Zsóka ezt a jó infót,halottam már e rről az irórol,de nemismertem a műveit,jók a versei tetszettek !

Válasz

Nagyon szep a mondanivaloja Ibolya

Válasz

Köszönöm szépen,nagyon sok szépet írt!
Hoztam én is egyet!

Csorba Győző: Ősz lépeget

Ősz lépeget a lombokon,
talpa vörhenyes sár, agyag,
a boldog zöldre ráragad,
– föld felé hull a homlokom –
Hozzád szeretnék menni most,
jaj, elrontottuk! nem lehet,
nem volna most már enyhület,
pedig meglásd: kifoszt,
kifoszt így minket az idő.
– Ha ostorát emelte ránk
a rossz világ,
mért nem öleltük reszkető
testünket egybe? ó miért
bántottuk egymást még mi is?
Kimondom a nevedben is:
botlott, kitért
órák ezek, jobban szeretnéd,
tudom, ha ujjadat
csókolgatnám, s térítgethetnéd
fejem öledből (fojtogat
a sírás), ó, én is jobban szeretném,
hidd el nekem,
ha kedves-pajzánul etetnél,
s ál-mérgesen
meghúzkodnád a hajamat.
– Az utca párokkal teli,
együgyű áhitat
az arcukon; ó együgyűek! ó mesebeli
bölcseknél bölcsebb emberek!
lám, lám, két ostoba
távol remeg,
fázik egymástól. – Nagy, csunya
lábával lépeget az ősz;
hideglelős
félelemtől borzong a kert.
– Figyeld,
amit most mondok: meghalunk,
előbb vagy utóbb meghalunk,
és deszkák közé zárnak el,
szűk lesz a hely,
de mindegy lesz nekünk,
mert többé úgysem mozdulunk,
s ha egymás mellett pihenünk,
akkor sem lehet akkora
akaratunk soha,
hogy érintsük egymás kezét,
ha félujjnyira van akár.
– Jön párra pár,
jön kínra kín:
halld ki sírásom halk neszét,
halld meg ezeknek a soroknak
csukló gyászsípjain
jajongani a lelkemet! –

A csillagok már hunyorognak,
nagyon ideges szél remeg,
habos buborékja a holdnak
a fák fölé lebeg.

Válasz

Nem ismertem ezt a költőt,irót,és köszönöm ezt a jó információt,és a jó verseket is !

Válasz

Nem ismerem Csorba Győző írásait! De mondhatom nagyon szépek,sokatmondóak,elolvastam töbször mire igazán megértettem mondandóját,,,igazi szerelmesversek,,,nem mindennapiak,,,.

Válasz

Köszönöm az összeállitást nagyon szép verseket irt kár,hogy szinte el van feledve.olyan régen olvastam Tőle verset,az unokás vershez a kép nagyon szép és megható.

Válasz

Zsóka Nagyon köszönöm, ezt a szép összeállitást Csorba Győzőről. Én bizony ismerem, és kedvelem verseit, sok szép verset irt, amig élt.
Emlékezzünk rá tisztelettel, én is hozok egy verset amit ö irt

Csorba Győző: ÉVSZAKOK

Egyik nap tél van, máskor ősz,
megint tavasz és újra nyár:
én nem nézem a levelet,
vagy a pucér gallyat a fán.

Jönnek-mennek az illatok;
számlálatlan szellő szalad;
váltva járnak a fellegek
a maradandó kék alatt.

Amilyen emlék visszajön,
elhozza, mikor született:
egyik tavaszt hoz, másik őszt,
másik nyarat, másik telet.

Válasz

Valaha rég sokat olvastam Tőle, most is felsejlett "A fák példája" című vers jó pár sora. Köszönöm az emlékezést!

Válasz

Lehet, hogy az én tudatlanságom, de még csak nem is hallottam róla eddig. Köszi, hogy most már igen.

Válasz

Ezt a Költőt nemismertem .,de általad ismét gazdagabbak lettek ismereteim! Nagyon szépek a versek és az összeállítás. Köszönöm!!!!!!!!!!!!!!!!!4

Válasz