vica vicuska üzente 16 éve
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
Tóth Zoltánné Erika üzente 16 éve
Varróné Juhász Judit üzente 16 éve
Köszönöm szépen Zsókám a csodálatos Márai idézeteket. Érdemes többször átolvasgatni, és elgondolkodni rajtuk... Szép délutánt! Puszi! :):):)
Becsei Ferencné üzente 16 éve
István Halhóber üzente 16 éve
Ené Bakos Irén üzente 16 éve
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
Köszönöm
Te is azt hiszed, hogy az élet értelme nem más, csak a szenvedély, mely egy napon áthatja szívünket, lelkünket és testünket, s aztán örökké ég, a halálig? Akármi történik is közben? S ha ezt megéltük, talán nem is éltünk hiába? Ilyen mély, ilyen gonosz, ilyen nagyszerű, ilyen embertelen a szenvedély?... S talán nem is szól személynek, csak a vágynak?... Ez a kérdés. Vagy mégis személynek szól, örökké és mindig csak annak az egy és titokzatos személynek, aki lehet jó, lehet rossz, de cselekedetein és tulajdonságain nem múlik a szenvedély bensősége, mely hozzákötöz?
(Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, - részlet)
Nagy Ági üzente 16 éve
Márai Sándor - Veszteség
Néha megállok az utcán, zsebembe nyúlok, úgy érzem, elvesztettem valamit.
Otthon fiókokat nyitogatok, leveleket olvasok, régi ruhák zsebeit kutatom át.
Máskor rajtakapom magam, hogy felhívok telefonon embereket, valamilyen ürüggyel faggatom őket, másról beszélek.
Valamit elvesztettem.
Felébredek éjjel három felé, s egyszerre megértem:
Az álmot vesztettem el!
Nem az éjszaka álmát, az alvás melléktermékét, azt a zagyva, édes sületlenséget, amely a nap
hulladékaiból és eltemetett vágyaim gőzéből sűrűsödik tüneménnyé. Hanem azt az álomszerű érzést, hogy a valóság mögött van értelem, melyet nem lehet szavakkal kifejezni.
Mi volt ez az álom? Miért fáj úgy, hogy nincs már?
Miért kutatok utána?
Az ifjúság volt? Nem tudom.
Csak azt tudom, hogy kiraboltak.
Köszönöm:-))
Kováts Lajosné üzente 16 éve
Köszönöm szépen, nagyon tetszett. Szépen szedted össze , mint egy csokrot.
A boldogságot, apró örömök teszik az életünkben kerekké. Csak nem tudják sokan észrevenni a kis örömöket, és mindíg keresnek valami nagy csodát.Az apró örömök mellett elmennek.
Igaza van anutyinak,"S erről megfeledkeznek".
Köszönöm szépen.
Dworszky Zsuzsu üzente 16 éve
Rné Magdi üzente 16 éve
Köszönöm !
Boldogságról
"Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit - a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával.
S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit.
Boldognak is kell lenni, közben.
S erről megfeledkeztek."
Ne feledkezzünk meg.
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
[Törölt felhasználó] üzente 16 éve
"Márai Sándor: Ég és föld: Ajándék
És mégis, ma is, így is, örökké, mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát! Mennyit ad, milyen gazdag vagyok, milyen megajándékozott, micsoda bőség, minden napszakban, minden pillanatban! Ajándék ez, csodálatos ajándék. A földig hajlok, úgy köszönöm meg."
Köszönöm !!!!!