Ártatlanság köntösében...

Ártatlanság köntösében
A szép új esztendő
Eljött, s kínáló kezében
Van kupája kettő.
Egyik a baj, aggodalom
Fanyar ürmösével,
Másik teljes a boldogság
Édes örömével.
E kettőből úgy keverjen,
Az új év, magának,
Édes Bácsi, hogy örüljön
Legjobb italának.
Az üröm az örömek közt
Csak annyi lehessen,
Hogy az édes a kesertől
Még jobb ízt vehessen.
Ezt kívánja a kis Gili
Nem zöld águ fáról,
Hanem jó meleg szobának
Közepe tájáról.
S marad kicsin szolgálója
Ápoló kegyének.
Tartsa meg őt továbbra is
Gondja gyermekének.
Vörösmarty Mihály



Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!
Kányádi Sándor



Újévi köszöntő

Az idő dajkája ma éjjel egyik kezével újévet ringat
Miközben a másikban bús ravatalon óévet takargat.
Virrasszuk ugyan a régit, de inkább az újat köszöntjük
S a telt élmény-poharat ma éjfélkor mind kiöntjük.
Újesztendő, állj elébünk, hadd lássunk a velődig ma éjjel!
Lám veled is vénebb lett minden létező egy évvel.
Újesztendő, áldott hajnala újabb vágynak, tettnek.
Termő méhe légy emberséges tiszta becsületnek!
Újesztendő, előlegezz feleletet sok-sok kérdő szóra,
Lám sír a harang már s minden házban búcsút ver az óra.
Újesztendő, hozz békét, jót, boldogat, termőt,
Oszlass el egünkről minden vészt; poklot-rejtő felhőt.
Üsd ki a fegyvert merénylők markából bátran.
Hűtsd le forró fejét, ki őrjöng betegen, megszálltan.
Ne hallgasd meg imáját annak, ki vérért könyörög,
Holttestének se adjon nyugalmat temetőben a rög.
Keserű legyen falatja annak, ki másnak halált készít
S ki bút kovácsol, add ki abból először neki a részit.
Újesztendő, harsonázz riadót számára annak, kiben kihűlt a vágy.
Állítsd talpra a beteget, kinek jussa a gyógyszer és az ágy.
Könnypatak árkát tömd be mosollyal, ó minden arcon,
Ne lelje gyönyörét ember, kínon, börtönön, harcon.
Összekuszált fonalát létünknek bogozd ki, ó kérünk
S tüzelj, késztess, bátoríts, hogy semmitől meg ne riadjon a vérünk.
Gályatesteden új erő új vitorlát feszítsen
S minden tiszta álmot boldog part felé repítsen.
Hol nem hóhéra már többé ember az embernek,
Jóért nem sújt a vas s bűnért nem fizetnek.
Üdvözlégy új év, minek kereszteljünk mondd, ó mondd tégedet?
Légy a béke éve! E szent szóval csókoljuk minden léptedet.
Megoldatlanságok kiáltanak feléd, ím, mint éhes gyermekszájak,
Légy kulcs, mely kinyit minden beszakadt nagy kérdés-zárat.
Teremtő nagy tervek intenek feléd fehér zsebkendővel,
Hogy révbe jussanak, áldj meg ésszel, nagy erővel.
Kevés legyen a könny s csilingeljen sok gyermek-nevetés,
Magva szakadjon ősi búsulásnak s tűnjön rút szenvedés.
Vénhedett vénül ne nyögjön erőtlen, ziháló kebel,
Mikor a légben a március tavaszillatot kever.
Újesztendő! Idők méhéből szülj nekünk békét, színes szent jövendőt,
Ily vággyal kívánjunk Istentől minden jó embernek boldog újesztendőt!
Gellérd Imre



Újévi köszöntő

B ékés álmainkba ne csalódjunk soha
O ltalmazzon minket angyalok mosolya
L elkünkben béke és szeretet virítson
D üh és gaz álnokság meg ne szomorítson
O stoba szólamra ne hajoljon szívünk
G azdagság kísérje minden vidám léptünk

Ú tjaink vigyenek igaz célunk felé
J övendőnk munkája ne váljon kereszté

É jszaka pompásan ragyogjon csillagod
V eled lehessek amikor csak akarod
E gymásra találjon most minden kereső
T ársával éljen minden egymást szerető

K özösen tegyük szebbé ezt a világot
Í zleljünk már most mennyei boldogságot
V áljon minden titkos, szép álmunk valóra
Á ldott legyen minden együtt töltött óra
N evetni tudjunk és őszintén örűlni
O dvas idő fogát messze elkerülni
K eveset mondok végül, de szépet:
Kívánok Boldog Új Évet!



Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
õ küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetõk helyett
életet --
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon ugyis, ha
nem kérem.
Nagy László

Boldog új évet kívánok minden kedves ismerősnek és ismeretlennek!