A nyári napforduló az egyik legrégebbi ünnepe az emberiségnek: ekkor áll a legmagasabb delelési pontján a Nap az égen, ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. A régiek úgy gondolták, hogy a fény a téli napfordulón születik meg, és a nyári napfordulón ér uralkodásának csúcsára. A Nap nyári diadaltora termékenység- és bőségünnep volt, melynek hagyományai mai, keresztény neve ellenére - Keresztelő Szent Jánosról, szláv nevén Szent Ivánról nevezték el - jóval a pogány időkre nyúlnak vissza.

A keresztény egyház tanításaiba remekül illeszkedett a fény és sötétség harcának misztériuma, így keresztény tartalommal feltöltve beillesztette ünnepei sorába - júniust a népi kalendáriumok sokáig Szent Iván havaként tartották számon. (Szent Jánost egyébként meglehetősen küzdelmesen szőtték bele az ünnep történetébe: Szűz Mária Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhében, Erzsébetet pedig eltöltötte a Szentlélek. A magzat Mária köszöntésére felujjongott az anyja méhében, és örömében ugrálni kezdett - a kissé nyakatekert magyarázat szerint ezért is szokás Szent Iván éjjelén tüzet ugrani.)  Keresztelő Szent János ünnepeként azonban jelentősége igen halovány, ellenben előestjén a pogány kori szokások gyakorlása a mai napig széles körben dívik az északi féltekén.

Termékenységünnepként a nyári napforduló rítusainak egyik központi témája a pártalálás volt: az éjszakai, bőséget hozó virrasztás alatt gyakran szövődtek szerelmek.

Az ünnep elengedhetetlen "kelléke" a tűz, mint a Nap hatalmának szimbóluma - őseink tűzgyújtással támogatták az égi király uralmát. Örömtüzeket raktak, égő fáklyákkal körbejárva próbálták megóvni a termést és a jószágot a rossz szellemektől, vagy éppen - jelképezve a Nap égi útját - tüzes kereket gurítottak le a dombról egy folyóba vagy tóba. A tűzugrással a nap érlelte termés nagyságát szerették volna befolyásolni, ezért a legrátermettebb ifjak szívesen fitogtatták erejüket vele.

Mivel a közösség sorsa függött a jó terméstől, ilyenkor a települések apraja-nagyja együtt ünnepelt, s ez a jó szokás máig fennmaradt: Szentivánéj víg társasági esemény, amit vétek lenne egyedül tölteni! Szerencsére erre a varázslatos éjszakára könnyű programot találni - nálunk sajnos nem adnak ki munkaszüneti napot a felhőtlen megünneplésére, mint a szerencsés svédeknél, ezért idén a szentivánéji bulik és programok június 22-én, szombaton lesznek országszerte. 

Tudtad? Szent Iván vagy Keresztelő Szent János napja június 24., annak előestje, a 23-áról 24-ére virradó éjszaka a Szentivánéj. Valójában az ünnep apropóját szolgáltató nyári napforduló június 21-én van, de a naptárreformok miatt a hozzá kapcsolódó ünnep pár nappal eltolódott, és ez a távolság az idők folyamán csak nőni fog.
A nyári napfordulót talán a leglelkesebben a napsütésben szűkölködő Svédországban ünneplik. Az ünnep neve Midsommar, azaz nyár közepe. Észak-Svédországban a nap korongja ilyenkor csak félig tűnik el, majd újra emelkedni kezd. A Midsommar az év legnagyobb fesztiválja: májusfával, virágokkal és persze rengeteg alkohollal köszöntik a nyarat. Az ünnepet mindig június 23-hoz legközelebb eső hétvégére időzítik, és már pénteken - mely munkaszüneti nap - megkezdik a dáridót.

forrás: internet