Idézet: "Pacsírtaszót hallok megint"

Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 919 fő
  • Képek - 2153 db
  • Videók - 1778 db
  • Blogbejegyzések - 1720 db
  • Fórumtémák - 36 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 919 fő
  • Képek - 2153 db
  • Videók - 1778 db
  • Blogbejegyzések - 1720 db
  • Fórumtémák - 36 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 919 fő
  • Képek - 2153 db
  • Videók - 1778 db
  • Blogbejegyzések - 1720 db
  • Fórumtémák - 36 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 919 fő
  • Képek - 2153 db
  • Videók - 1778 db
  • Blogbejegyzések - 1720 db
  • Fórumtémák - 36 db
  • Linkek - 81 db

Üdvözlettel,

GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

network.hu

 

 


Pacsírtaszót hallok megint”

 

Igazi tavaszhirdető, mert csakugyan az első költözködő madár, mely itt-ott néha már február közepén feltünik, általában pedig, az országos középnap szerint: márcz. 2-3-án. Előfordul, hogy gyenge teleken vagy a délibb megyékben egyesek el sem távoznak tőlünk.

Nemsokára megérkezése után a kiengedő idő fényesebb, enyhébb napsugarai megdobogtatják sziveiket: pár után néznek. S ha ilyenkor sétálunk ki a mezőre, alig szabadulhatunk meg attól a hatástól, a mit a pacsirták gyakorolnak reánk. Mintha csak nagy templom volna a vidék, melyben száz és száz zsoltár hálátadó imaként száll a magasba, a természet urához, hogy megengedte érnünk az új munkaévet, éltető reményeivel:

 

"Dicső, dicső, dicső
Kikelet, kikelet!
Kivirít, kivirít
A virág mind."

 

A pacsirta így imádkozik. Nemcsak énekét küldi a magasba, maga s felemelkedik szózatával a végtelen levegőég kékjébe, még csak egy pont - azután eltünik a felhők hazájában, "jubiláló" dalával betöltve a környéket akkor is, mikor már nem látjuk. A szántóvető pedig elhallgatja kedves madarának gyönyörű hangjait, könnyebben esik neki a fárasztó munka, tudva, hogy az a kis dalos is "szánt" - így mondja felemelkedését - s azért repül tán az ég felé, hogy közelebb legyen Urához s az jobban meghallja dicsőítő szavát. Valósággal zeng a határ a pacsirtadaltól, ettől a szivetrázó zenétől: érezzük a jövőt, a remény fellobbanását, az új élet üdeségét. Nemcsak a fenséges hegyvidéknek, a susogó erdőknek: a sík földnek is meg van a maga költészete, szárnyas költője.

 

network.hu

 

Petőfi Sándor:
Pacsírtaszót hallok megint



Pacsírtaszót hallok megint!
Egészen elfeledtem már.
Dalolj, tavasznak hírmondója te,
Dalolj, te kedves kis madár.


Oh istenem, mi jólesik
A harci zaj után e dal,
Mikéntha bérci hűs patak füröszt
Égő sebet hullámival.



Daloldj, dalolj, kedves madár,
Eszembe hozzák e dalok,
Hogy nemcsak gyilkos eszköz, katona,
Egyszersmind költő is vagyok.



Eszembe jut dalodrul a
Költészet és a szerelem,
Az a sok jó, mit e két istennő
Tett és még tenni fog velem.


Emlékezet s remény, ez a
Két rózsafa ismét virít
Dalodra, és lehajtja mámoros
Lelkem fölé szép lombjait,



És álmodom, és álmaim
Oly kedvesek, oly édesek...
Terólad álmodom, hív angyalom,
Kit olyan híven szeretek,



Ki lelkem üdvessége vagy,
Kit istentől azért nyerék,
Hogy megmutassa, hogy nem odafönn,
De lenn a földön van az ég.



Dalolj, pacsírta, hangjaid
Kikeltik a virágokat;
Szivem mily puszta volt és benne már
Milyen sok szép virág fakad.

Betlen, 1849. március 8.

 

 

Reményik Sándor:


Pacsirta



A rét felett
Trillázva lebegett.
Emelkedett.
Alatta zöldesbarna folt:
Az erdő elveszett.
Dalolt, dalolt.
Úgy pazarolta magából a dalt,
Hogy mámorába szinte belehalt.
És mégis olyan üdén, könnyedén
Fakadt a dal belőle, mint a lomb
Nyírfatündérek karcsú ághegyén.



Lassan, nehezen, mint komor kolomp
Kondult a szívem - és eszméltem én:
Ez hát a dal, ez hát a költemény!
Ez a csattogó, büszke szárnyverés,
Ez a szárnyaló, friss emelkedés,
Ez a szent mámor, mely nem ismer gátat,
S hirdeti magát a széles világnak,
E könnyű lélek, mely lebeg, lebeg
Zöld-arany zománcos erdők felett.
És akkor egyszerre belém nyilalt:
Költő vagyok, - s még nem daloltam dalt!
Sosem fakadt a lelkem könnyedén,
Mint rügy a nyírfatündérek kezén.
Csak puszta kézzel földet hasogattam,
Csak szobrot véstem, sírkövet faragtam,
S mikor a munkában elnehezedtem,
Fekete fenyők közé menekedtem,
Titkok kapuján, mint harkály kopogtam, -
Azután ismét vonatként robogtam,
Örvények szája felett szédelegtem,
Mindent csináltam, - csak nem énekeltem.



Nem szálló darvak, - emelődaruk
Lendítették ki lelkemből a bút,
Az én világom a kohók világa,
Csákány csapása, pőröly zuhogása,
Gondolatok zenétlen muzsikája!
S most már hiába!
Hiába lebeg
A pici Mester a mező felett. -
A dalt, a könnyűt, a hivogatót,
A játszit, tündét, üdét, illanót
Nem tanulom már soha, soha meg!

1923 április


network.hu

 

Egy csepp tavasz, a pacsírta éneke




Link

Címkék: pacsírta tavasz versek

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Kováts Lajosné üzente 16 éve

Zsóka! Nagyon szépek a versek, a szöveg és a képek is. Nagyon köszönöm, hogy láthattam. Olvashattam.

Válasz

Prohászka Béláné üzente 16 éve

Szépek voltak a versek. Bár ne csak jönne, hanem ITT LENNE a tavasz!!!

Válasz

Spevi Éva üzente 16 éve

Váci Mihály: PACSIRTA

Tetszik lentről a vergődő, merész,
örökké hajszolt felemelkedés;
a mindig magasabb, az örökös,
az egyre feljebb feszített körök,
a fel! csak fel! az elkápráztató,
szívet robbantó vad kapaszkodó.
Tetszik a fojtogató szívverés.

Ki tudja: e meredek mily nehéz!
Mit kell legyűrni, milyen terheket,
mily súlyos a szív a világ felett,
mikor lehúzza minden oda, hol
igazán boldog volt valamikor.

Körözni csak fenn, mindig afelett,
amit bevallatlanul szeret,
és távolodni mindattól, ami
szárnyra bocsátotta: - a hajdani
mezők, a föld meleg lehelete,
az ismerős táj áldó tenyere;
a fészek lenn a porban, fű között
már rég nem látszik, de csak afölött
száll, csak az a föld pólusa neki,
- szívét bénítják hű mágnesei.

De lentről egyre űzik hangosan;
Csak feljebb szállhat, - mérik pontosan!
Madárnak addig tartják csak, amíg
Az égre írja haldoklásait.
Addig pacsirta csak a nyomorult,
amíg sikolt, vergődik, s lángragyúlt
röpte veszélyes szép csóváival
önhullásán nyer újult diadalt,
amíg könyörgése spiráljain
parittyaként csavarja fel a kín,
s mi átszegezi: a lelkesedés
dárdája magasra tartja szívét,
oda, ahol, ha szól, kiált, dalol,
a szív vére a torkon át kiforr.

És ő csak száll, lobogva egyre fel.
Már nem hallani - sír vagy énekel?
Már nem is látni - hol van, merre tart?
Csak magasabbról hallani a dalt.
A láthatárra, égre száll, s tovább;
- csillagok közt zengi a föld dalát.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Bár már mi is hallanánk a pacsirta énekét!Köszönöm ezt a szép tavasz váró összeállítást,jó volt olvasni.

Válasz

Becsei Ferencné üzente 16 éve

Egyszer láttam már pacsirtát, de a hangját még nem hallottam. Biztosan nagyon szép lehet, ha ennyi költőt megihletett. Köszönöm szépen a szép verseket.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Nagzon szépen köszönöm. Szépek a versek. Nálunk is énekelnek a madarak, nagzon kellemes kimenni a szabadba.

Válasz

Varróné Juhász Judit üzente 16 éve

Köszönöm szépen a "tavaszt" :):) Nagyon szép összeállítás, gratulálok!
Szép napot neked! Sok-sok puszi!

Válasz

Nagy Anna üzente 16 éve

Nagyon szép versek.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Gyenes István:
Pacsirta

Föl-föl a magasba
köröz az ég tetején
felhők peremén
Dalol és ünnepel - táncol
a szeretet a szíve alatt
- itt a tavasz! -

Itt a tavasz - dalolja ő
a hirverő pacsirta kiált
- itt a haza!

Boldog a kismadár
ki hazájára talál
oly meleg itt a táj

Becsüli szülőhelyét
imádja ősi nevét
neki itt semmi se fáj

Köröz-köröz a magasban
tavasz keble alatt
a kis pacsirta

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Gratulálok . Szép versek, aranyos a pacsirta .

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu