Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az idei Színházi Világnap alkalmából Brett Bailey, dél-afrikai drámaíró, díszlettervező, rendező üzent.
1962 óta ünnepeljük a Színházi Világnapot. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el több mint húsz ország színpadán. Idén Brett Bailey dél-afrikai drámaíró, díszlettervező, rendező fogalmazta meg gondolatait. Az 1967-ben született művész a hagyományos dramaturgiát szétrobbantó darabjaiban, előadásaiban a posztkoloniális világ kérdéseit feszegeti.
Brett Bailey színházi világnapi üzenete 2014
Ahol emberi közösség van, ott megjelenik az Előadás elfojthatatlan Szelleme.
Kis falvakban a fák tövében, a nagyvárosok rafinált
színpadán, az iskola előcsarnokában, mezőn, templomban; nyomortelepen,
köztéren, szabadidő központban és belvárosi alagsorban gyűlnek össze az
emberek, hogy elmerüljenek abban a tiszavirág életű színházi világban,
amelyet teljes létünkkel, lélegzetünkkel és hangunkkal teremtünk meg,
hogy kifejezzük emberi mivoltunk bonyolultságát, sokféleségét,
sebezhetőségét.
Összegyűlünk, hogy sírjunk és emlékezzünk, nevessünk és
elmerengjünk, hogy tanuljunk, állítsunk és elképzeljünk valamit. Hogy
elgyönyörködjünk a technikai tudáson, hogy megjelenítsük az Isteneket.
Hogy visszafojtott lélegzettel figyeljük, azt, hogy mindannyian mennyire
nyitottak vagyunk a szépre, az együttérzésre és a szörnyűségre. Hogy
feltöltődjünk és erősebbek legyünk. Hogy ünnepeljük a különböző kultúrák
gazdagságát és szertefoszlassuk a bennünket elválasztó határokat.
Ahol emberi közösség van, ott megjelenik az Előadás
elfojthatatlan Szelleme. Az előadás közösségből születik, és különböző
hagyományok maszkjait és jelmezeit ölti magára. Az előadás felhasználja a
nyelvet, a ritmust, a gesztusokat, és megtisztítja az utat közöttünk.
Mi művészek, akik ezzel az ősi Szellemmel dolgozunk, arra
ítéltettünk, hogy szívünkön, gondolatainkon és testünkön átszűrve
feltárjuk a valóságot a maga mindennapiságában és fénylő
titokzatosságában.
Egy olyan korban, amelyben sok millió ember a túlélésért küzd, elnyomó rendszerektől és a kizsákmányoló kapitalizmustól szenved, menekül a konfliktusok és a nehézségek elől, egy olyan korban, amelyben magánéletünket behálózzák a titkosszolgálatok, és tolakodó kormányok cenzúrázzák minden szavunkat; egy olyan korban, amelyben erdőket irtanak ki, fajokat végeznek ki, és óceánokat szennyeznek: mi az, amiről beszélnünk kell?
Ebben az egyenlőtlen világban, amelyben a legfőbb hatalom
birtokosai arról akarnak meggyőzni minket, hogy létezik egyetlen nemzet,
egyetlen faj, egyetlen nem, egyetlen szexuális preferencia, egyetlen
vallás, egyetlen ideológia, egyetlen kultúra, amely felsőbbrendű az
összes többinél, védhető-e az a gondolat, mely szerint a művészetek és a
politika szétválasztható?
Mi, az arénák és színpadok művészei, vajon alávetjük-e
magunkat a piac kilúgozott igényeinek, vagy élünk a hatalmunkkal,
megnyitjuk az emberek szívét és gondolkodását, magunk köré gyűjtjük és
lelkesítjük, elvarázsoljuk, megvilágosítjuk őket, és a reményre, az
őszinte együttműködésre épülő világot teremtünk? ( forrás: internet)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!