Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Márai Sándor
1900. április 11. - 1989. február 21.
" Figyelj arra, amit a világ rajzol! Nézd, milyen gondosan rajzolja!
Mennyi gyöngédséggel, milyen aprólékosan, hóból, jégből és
hidegből, a legnemesebb anyagokból alkotja kis művét, oly választékosan
és figyelmesen, mint a japán művészek, akik már csak a lényegeset
akarják elmondani, a varázslatos formát mutatják, az összhangot és a
céltudatos részletet!
Nézd a jégvirágot az ablakon, s tanulj alázatot és ernyedetlen
készséget a világról, mert nem is végezheted dolgodat, feladatodat
eléggé figyelmesen és aprólékosan, nem is szállhatsz le eléggé mélyen
lelkedben és a világban, nem is válogathatsz eléggé aggályosan a
lehetőségek között.
Nézd a jégvirágot, melyben nincs semmi "célszerű", mint a
természet anyagi alkotásaiban, s mégis, mennyi képzelőerő, a vonalaknak
és a szerkezetnek milyen tökéletes összjátéka leheli ezt a kis
remekművet ablakodra!
Nézd a jégvirágot, és szállj magadba."
"Ha csak teheted, élj mindig úgy, hogy az emberi szellem
kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha
csak néhány pillanatra is.
Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Rilke, vagy Marcus Aurelius könyveiből.
Mindennap hallgass néhány ütem zenét, ha másképp nem lehet,
szólaltasd meg zenedobozodon Bach, Beethoven, Gluck, vagy Mozart
valamely tételét…
oly könnyű megtalálni azt a félórát, mely a remekművekhez szükséges."
"Természetesen mindig egyedül kell sétálni, legalább egy, de
inkább másfél, s ha lehet, két órán át napjában. A séta az élet
legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová,
mert ha célzattal és úticéllal ered útnak, már nem sétál, csak
közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban, megérkezett a séta
céljához, mely soha nem egy ház, vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak
éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés a világgal. Egy ember, aki
lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek, vagy mezőnek,
ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök
valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi,
hazatért séta közben. A séta teljes magány. Egy szobában könyvek és
tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire
figyelmeztetnek, a munkára, vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult
munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi
elemeknek. Gondold meg, hogy a Földön jársz és csillagok alatt
sétálhatsz. Nagyszerű dolog ez.
Mikor hallottál utoljára csendet? Elalvás előtt? Nem
valószínű. Szinte biztos, hogy beszűrődik valamilyen zaj a hálószobádba
- talán a szomszédból, az utcáról, vagy egyszerűen csak valamelyik
elektromos masinából, ami a lakásban üzemel. Pedig a csend csodát tesz
a tudatoddal.
Hogyan hat rád, mikor hirtelen megszűnik valamilyen zajforrás,
például kikapcsol a mosógép? Nyugalom árad szét benned, ha csak pár
pillanatra is. Képzeld csak el, milyen lehet, amikor ennél hosszabb a
csend. Néma csend, csend."
Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra
gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás,
meredek. Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek,
melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a
rikkantó, tavaszi erdőbe. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük
van: elvezetnek valahová. Nemcsak mi haladunk az utakon; az utak is
haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül
egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott
szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út
szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát,
melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az
utaknak értelmük van. De ezt csak utolsó pillanatban értjük meg,
közvetlenül a cél előtt.
"A zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító. Az
értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall. A zene értelemellenes. Nem
megérteni akar, mint az értelem, hanem szétáradni, feldúlni,
lefegyverezni, elcsábítani, megérinti bennünk a titkosat és
fájdalmasat, feltárja azt, amit oly gondosan rejtettünk magunk elől,
minden eszközzel fegyelmeztünk - olyan, mint a tavaszi vadvíz, feldúlja
az értelem által aggályosan parcellázott, megművelt és megmunkált,
szabályozott és fegyelmezett területeket. Ahová a zene kiárad, ott az
értelem törvényei nem érvényesek többé. A gyönyörűségben, melyet a zene
ad, a halálvágy kéjes megsemmisülésének beteg érzései hullámoznak. A
zene támadás."
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Gyermekek világnapja
A szerelem ereje
A magyar nyelv hete
Kismadarak