AZ ÉRINTÉS CSODÁJA

A tapintás különleges helyet foglal el érzékszerveink sorában,
hiszen egyidejűleg érzelmi életünk "szószólója" is.
Több ezer idegvégződésünk segítségével - a tapintás révén - értékes információkhoz jutunk.
Bőrünk olyan rezgéseket is továbbít, amire többi érzékszervünk nem képes.
Ha például valaki elveszti látását, a tapintása igen kifinomulttá válik.
Bőrünk egészen specifikus, csak ránk jellemző - gondoljunk csak az ujjlenyomatra!
Valószínű, hogy szervezetünkben sok minden van még,
ami csak ránk jellemző, tehát megismételhetetlen.
Életünk minden pillanatában - még a méhen belül is - nagy jelentősége van az érintésnek.
Az a baba, akit szeretettel várnak,
akihez kedves szavakat "küldenek", és rendszeresen "simogatják",
biztos, hogy egészséges, szép és nyugodt kisgyermek lesz.
Ha elesik a kisgyerek és megüti magát, édesanyja simogatásától azonnal elmúlik a fájdalma.
Nemcsak a gyermekeknek van szüksége azonban simogatásra, ölelésre,
hanem kortól, nemtől függetlenül minden embernek!
Csodás dolog visszaemlékezni szüleink, nagyszüleink ölelő karjára,
ami nyugalmat, biztonságot, szeretetet árasztott.
Régen minden találkozásnál öleléssel üdvözölték egymást a rokonok.
Kár volt ezt a szép szokást elfeledni!
Ha minden napunkat úgy kezdjük, hogy átöleljük szeretteinket, nyugodt, boldog napunk lesz.
Nem elég csak érezni a szeretetet,
annak nap, mint nap hangot is kell adni egy-egy dicsérettel, simogatással, mosollyal.
Az érintés varázsa talán a szerelemben a legteljesebb.
Elég egy ujjal megérintenünk kedvesünket, máris bizsereg az egész teste,
rózsaszínné válik a világ, eltűnnek a gondok, az idő megáll,
s ez a varázslat örökké tarthat, ha újra és újra ezt a szeretetet,ezt a fényt adjuk párunknak.
Néha még látni ilyen csodát, amikor két idős ember,
kéz a kézben jár, mintha egyek lennének.
Szeretetük fénye messze kisugárzik, s talán mások is meglágyulnak tőle,
észbe kapnak, hogy elrohant az élet, és épp a legfontosabbat hagyták ki belőle…

Az érintés az egyetlen az öt érzékünk közül,
amely nem veszít a hatékonyságából az évek során.
Valójában az érintés és a megérintettség iránti vágyunk
az évek előre haladtával inkább csak nő.
Ha látásunk megromlik, szemüveget kapunk,
ha hallásunk károsodik, hallókészülékre lesz szükségünk,
az érintéshez azonban nem kell külső segítség idős korunkban sem.