Mit ünneplünk augusztus 20-án?

Augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napjára emlékezünk (1083. augusztus 20.). Szentté avatásakor ő lett Magyarország védőszentje. 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a más és más ünneplést jelentett.

Törvénylátó napból Szent István napja

A néphit korábban e naphoz kötötte a gólyák útrakelését, a málnaszedés idejét, és e nap időjárásából következtettek az őszi gyümölcstermésre. Ha szép idő volt, bő termésre számítottak.István király uralkodása alatt (1000-1038 között) augusztus közepe - pontosabban Nagyboldogasszony Napja (aug.15.) - volt a Törvénylátó napok ideje Fejérváron, ahol ilyenkor összeült a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette az is, hogy István 1038. aug.15-én halt meg. István halála után augusztus közepe megmaradt Törvénylátó napnak, változás csak a lovagkirály László uralkodása alatt következett be. 1083-ban a korábbi aug.15-én megült Törvénylátó nap átkerült 20.-ra, és ezen a napon szentté avatták a fehérvári bazilikában I. Istvánt.Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel egyházi ünnepként a naptárakban.

Változások a történelem során

• 1686-ban változás következett be, amikor XI. Ince pápa (a Szent Liga feje) a törökök legyőzésekor, Buda elfoglalása után az egész kereszténység számára a vár visszafoglalásának napját jelölte meg Szent István ünnepeként (szeptember 2.). Ám az egyház továbbra is augusztus 16-án tartotta az ünnepet.
• Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa jelentősen csökkentette az egyházi ünnepek számát, aminek bizony ez a nap is áldozatul esett.
• Mária Terézia rendeletben vette fel a naptárba az István-napot "nemzeti" ünnepként, amely 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt.
• A Szent István nap ünneplését a szabadságharc bukása után megtiltották - ami nem csoda, hiszen az első, 1860-ban tartott megemlékezés országos tüntetéssé terebélyesedett. Ettől kezdve a hatalom eltűrte Magyarországon augusztus 20. megünneplését, majd 1884 októberében több képviselő is követelte Szent István napjának állami ünneppé nyilvánítását. Persze, nem mindenki támogatta azötletet, mondván, hogy egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére, ezért az összetartozás szimbóluma csakis március 15-e lehet.
• Évekig tartó vita után, 1891 májusában augusztus 20-a mellett voksoltak. Ekkor az uralkodó, Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. Az "össznemzeti ünneplés" azonban nem igazán sikerült, mert a többi felekezet tiltakozott és nemzetiségi botrányok is kísérték a döntést.
• A két világháború között az egyházi és az állami tartalom összekeveredett a politikával. A korábbi tartalom kiegészült a "szentistváni" - azaz a Trianon előtti -Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.
• 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján István király emlékét törvénybe foglalták és augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították, amit ugyan 1945-ben eltöröltek, de az egyház 1947-ig nyilvánosan ünnepelhette.
• A kommunista rendszerben az ünnepet megszüntetni nem merték, de átalakították: Szent István ünnepéből "Új kenyér ünnepe" lett, majd később az Alkotmány ünnepe is, mert az új, szocialista alkotmányt 1949. aug.20-ra időzítették, és 1950-ben a népköztársaság ünnepévé nyilvánították.
• 1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20.-i állami és egyházi ünnepet, ahol a régi és kevésbé régi hagyományok, szokások keverednek.
• 1991-ben a magyar Országgyűlés a Magyar Köztársaság ünnepévé nyilvánította.