A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik.Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.),
A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI GYERMEKNAPot.

A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra



Tanítsd a gyereket úgy élni,
egész évben tudjon szeretni,
minden megélt percnek örülni,
a rászorulónak kezet nyújtani,
szívbéli mosollyal rátekinteni,
az éhezőnek kenyeret adni,
kedves szavakkal vigasztalni,
a síró arcokról könnyet letörölni,
helyére mosolyt varázsolni,
a gonosz embernek példát mutatni,
miként tud jobb emberré válni,
bármit hoz a sors,
embernek maradni,
hisz minden embert lehet szeretni,
csupán szíve legmélyébe látni,
a magját benne elültetni,
hogy egy jobb nemzedék tudjon felnőni
kik, az életet jobbá tudják tenni,
a Földre áldott békességet hozni!



Hogyan vártalak?

Azt kérdezed tőlem,
hogyan vártalak?

Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget,
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.

Mint tavaszi reggel
a nap sugarát
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret
pedig nem láttalak még,
úgy ismertelek.

Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget, mindenkinél
jobban téged így szerettelek.
Beney Zsuzsa

 

Repülj madárkánk

Tojás nélkül oly üres a fészek,
Legyen nekünk is madárfiókánk!
Anyád tavaszra kiköltött téged,
Örömünk lett, sok-sok boldog óránk.

Oly gyorsan szálltak a napok, hetek,
Volt sok játék, kacagás és móka,
S mire lehullottak a levelek
Közben kismadár lett a fióka.

Kis ideje próbálod szárnyaid.
Repülj madárkánk a magasba fel!
Teljesítsd be álmaid, vágyaid!
A lépes csapda ne csábítson el!

Féltünk, mégis elengedünk téged.
Kutasd ki, hogy mi az élet titka,
Szabadon élj, azt kívánjuk néked,
Ne zárjon be csillogó kalitka.

Tudom, egyszer, ha kirepülsz végleg,
Lesz majd saját fészked, s benne párod.
Anyáddal akkor is várunk téged,
Mikor már a saját utad járod.
Soltész Tamás