Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A lány ott állt a szobában,
és a képet nézte.
de rémálmaira figyelt,
sok szörnyű emlékre.
Vérfoltos kapugerenda
kúszó szederinda,
nyugvó nap vonagló fénye.
A kicsiny festményen,
élénk színekkel lefestve,
tájkép merült bele,
a homályos végtelenbe.
Hulló falevél, mit
hűvös szél sodor kevélyen.
Sziklán ülő nimfa
homlokán játszó szemérem.
Zöld mezőn kanyargó folyó,
gyönyörűbb nem lehet.
Szomorú fűz, bólogató,
délre ösvény vezet.
Bőrén érezte a füvet
simogató, langyos
lebbenő szellőt, fejüket
földre hajtó, halott
virágokat beborító,
éj sötét palástot.
Az est sűrű árnyékai,
takarójuk alá
vontak átokpatakokat.
Roskatag kalyibán,
az öreg zsindelyes tetők
úgy meredeztek, mint
hullában, rothadó fogak.
Észrevétlen átjáró nyílt,
és belépett a lány.
A képzelt szivárványszínű
világban félve járt.
Ördög gonosz alkotása,
rabságba ejtette,
a művész ártó varázsa.
a képre festette.
Örökre!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!