Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
GYÖNGYSZEMEK ÉS MINDENNAPJAINK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A CSEND
Talán ha csendben maradok,
Talán ha meg sem szólalok,
De nem. Átlátsz a csukott ajtón,
Hangod csendre emeled.
Talán már nem is ismerlek.
A nevedet sem tudom már.
Testemre bűnömért egy verem vár.
Talán ha várnék reggelig,
A hold a szívünk között,
S ajkunk között az éj mámorba esik.
Újra magam vagyok.
És hívtalak.
És válasz helyett törmelékkel teli
Felhőtlen hallgatás,
Égre feszülő tekintetem,
S kihűlt ágyékom a menedékem.
Menj csak nélkülem!
Távolodj tőlem!
S hogy szíven döfj, semmit nem kell tenned,
Itt zúg fülemben bús éneked,
Magányomban elbúsulok nélküled.
De eljutsz hozzám egy napon.
Átkúszol minden kőalapon,
Jössz majd egyenesen felém,
S két karom boldogan kitárom én.
De még látni csodálkozó ajtód sorát,
Arcod medrébe visszavonul,
Mint dühöngő óceán.
Szeretlek!- s mint újszülött gyermeket,
A tündöklő reménységet,
Mellemhez szorítalak,
S izzadt bőrödhöz simulva,
Rálehelem csókom fáradt homlokodra.
hj
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!