A SZERETET HÁZA!


Egyszer volt, hol nem volt, a világ kellős közepén volt az Összevisszaság. Itt élt a Vándor, aki egy idő után elhatározta, hogy világot látni megy.
Egy borongós hajnalon útra kelt, már sok utat bejárt, s igen megszomjazott. Látott egy gyönyörű palotát, az volt ki írva rá: Kapzsiság.
Bekopogott, s illendően kért egy pohár vizet.
A Kapzsiság azt mondta: Ha három napig ingyen szolgálsz engem, adok!

A vándor továbbment, szomjasan.

http://fc00.deviantart.net/fs71/f/2012/169/b/4/emlekezes_a_regire_animacio_by_ladyjudina-d53yadk.swf

Az út

Új napot vársz,

hogy új eget láss,

Az életnek mindig van

napos oldala,

csak észre kell venned.

Sokszor előre mész,

de még többször

hátrafelé.

El kéne döntened az utad!

Merre tovább?

A káoszon át!

Az élet szép,

ha nem vagy egyedül.

Van a kín,

és van remény.

Döntsd el hát!

A tűz, amit örökül kaptál,

lángba borítja szíved.

lehet jó,

lehet könyörtelen fájdalom.

Ez a valóság és az

álom világ.

2012-05-30  Ágota

A létezés türelmesen vár. Amikor azt látja, hogy magad próbálkozol, ő nem szól bele - csak vár. Akár a végtelenségig is várhat, hiszen a létezésnek nem sietős. Ő maga az örökkévalóság. De abban a pillanatban, hogy már nem küszködsz tovább, hogy felhagysz minden erőfeszítéssel, az egész létezés megindul feléd és beléd hatol. Ekkor először kezdenek el megtörténni a dolgok.

Osho

Kelet-Afrikában van egy törzs, ahol a gyermek megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, sőt nem is a fogantatás napjától számítják. E törzs számára a születés kelte azt a napot jelöli, amikor a leendő anya először gondol majdani gyermekére. Az anya, amikor úgy érzi, eljött az ideje, hogy gyermeke legyen, elvonul az erdőbe, és magányosan ül egy fa alatt mindaddig, amíg bensőjében meghallja gyermeke énekét.
Amint ez megtörtént, az anya visszatér a falujába, és megtanítja az éneket a leendő apának.

Kevés embert tett híressé a levesfőzés, hát még, ha csak egyetlen levesről van szó, ez pedig a fekete leves – nem az, amelyik még hátravan, és amellyel fenyegetőzni szokás. Nem is a feketekávé, amit szintén neveztek már fekete levesnek a tréfás kedvűek. Valódi levesről van szó, és az ókori Spárta lakói állítólag szívesen ették: a rossz nyelvek szerint a sok hadgyakorlat és ez Eurotasz folyó átúszása után már teljesen mindegy volt nekik, hogy mit tettek az asztalukra.

Ha feletted felhők gyülekeznek

Ha feletted felhők gyülekeznek,

és úgy érzed, elhagyott az Isten,

Orcáját előled elrejtette,

ne rendüljön meg hited Őbenne.

Összeomolhatnak halmok s hegyek,

az Ő hűsége rendíthetetlen.

Csak szemvillanásnyi rejtőzése,

veled van akkor is kegyelmesen.

A világ nem forog körülötted,

szabadságot Istenben nyer szíved,

s valós látást életszemléleted,

hogy Jézusban, hozzád hajolt Isten.

Keservedből általa emel fel,

mi múlandó s mi örök, Őbenne

kapcsolódik össze, s nyer értelmet

ami véges, s az ami végtelen.

Az igazi tolvajok

Nincs mitől félned, mert nincs semmi vesztenivalód. Minden, amit el lehet rabolni tőled, értéktelen, akkor hát miért félnél, miért gyanakodnál, miért kételkednél?

Ezek a valódi tolvajok: a kétség, a gyanakvás, a félelem. Megsemmisítik minden képességedet az ünneplésre. Pedig amíg a Földön vagy, ünnepeld a Földet. Amíg tart ez a pillanat, élvezd ki a legvégsőkig. A félelem miatt annyi mindent elveszítünk. A félelem miatt nem tudunk szeretni, vagy ha szeretünk, akkor is csak félig tesszük, mindig csak úgy tessék-lássék.

Moldova György életrajza

1934. március 12-én született Budapesten. Édesanyja, Berkovics Mária volt könnyűfémolvasztó segédmunkás, piaci árus, később háztartásbeli. Édesapja, Reif Sándor szakmája szerint szűcs, de tanult mesterségét nem gyakorolta, hanem vásározott, trafikot vezetett, alkalmi munkákból élt. Moldova elemi iskolai tanulmányait a Pongrácz úti iskolában, középiskoláit a Szent László Gimnáziumban végezte, 1952-ben érettségizett.

Kis hableány (Igaz történet)

Ronda Gill megdermedt, amikor hallotta 4 éves kislányát ,Desiree-t csendesen zokogni a nappaliban azon a bizonyos októberi reggelen 1993-ban.

Az apró gyermek apja egyik fényképét szorongatta, az apjáét aki ezelőtt 9 hónappal hunyt el.
-Apa. Szólt halkan a gyermek - miért nem jössz haza?
A 24 éves Rondán a kétségbeesés hulláma söpört végig.
Már az is elég fájdalom volt, hogy férje Ken nincs többé, de kislánya szenvedését már nem bírta elviselni.