Wass Albert: Mese az erdőről   

Tudnod kell, kedvesem, hogy amikor a Jóisten a világot megteremtette, és már mindennel készen volt, összehívta négy legkedvesebb angyalát, hogy szétossza közöttük a világ kincseit. Az igazi kincseket.

A másodiknak a szeretetet adta, s a harmadiknak a békességet. Az angyalok pedig leszálltak a kincsekkel a földre.

REGGELI GONDOLAT...

 .Vannak az embernek rosszabb napjai,
de életed tiéd, és neked kell hallani
a reggeli ébresztő, vidám dallamát,
mely jó érzéssel tölt el, s lelkedet hatja át.
Induljon el vidáman minden új napod.
Mosolyogj a világra, s tükrödből ezt kapod,
Szeresd ki visszanéz rád, hiszen szerethető,
lelkedben élő gyémánt, és védangyalod ő.
Értőn nézz a világra, mennyi apró csoda,
s hova nem jutsz el lábon, lélekben menj oda.
Becsülj meg minden embert, mert egyformák vagyunk,
a lét megannyi síkján, sok újat tanulunk.

RÉSZLET A KIS HERCEGBŐL...

Akkor jelent meg a róka. Jó napot! - mondta a róka. Jó napot - mondta a kisherceg. Ki vagy?? - kérdezte a kisherceg. - Én vagyok a róka. - Gyere velem játszani! - javasolta a kisherceg ... olyan szomorú vagyok ... - Nem játszhatom veled, mert nem vagyok megszelídítve. - mondta a róka. - O, bocsánat - mondta a kisherceg, majd nemi tűnődés után - mit jelent az hogy megszelídíteni?? - Te nem idevalósi vagy, igaz - kérdezte a róka - mit keresel?? - Az embereket keresem, mit jelent az, hogy megszelídíteni?? - Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, es vadásznak.

Nem hiszek a véletlenekben

Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi sem érkezik idejében, semmit sem ad az élet akkor, amikor felkészültünk rá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon egyszer észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra.

KÖSZÖNÖM...

Mondd sokszor, hogy köszönöm,
Akár okod van rá, akár nincs,
Ismételd gyakran, mert e szó: kincs.

Talán balga beszéd,
Hogy a gyümölcs termi a fát,
De egy jókedvű ,,köszönöm"
Életre hívhatja a köszönet okát.

Amiért hálás vagy előre,
- mert hiteddel reméled -
az feléd hajlik a mennyből,
s lassan majd eléred.

Ez a kicsi szó: ,,köszönöm",
Az Isten virága.
Pazarlón hintsd magvát
A gyom lepte világba!

(Simon András)

Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha
hagyjuk, hogy a váratlan megtörténjen.

Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikormegváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz.

S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk
észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne,
mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap,
és semmiben sem különbözne a holnaptól.
De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot.
Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk
a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és
a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik
különbözőnek a többitől.