"Nem mindig könnyű. Lehetünk bajban, rossz helyzetben, tartósan nehéz helyzetben is. De egy új nap mégis új nap! És ahogy a földi Nap is minden reggel fölkel és eloszlatja a sötétséget, úgy föl kell hozni a belső napunkat is. Magától nem mindig jön fel. A világ, amelybe születtünk, ritmusra jár. Reggel föltámad, nappal kibomlik és él." (Müller Péter)

Az alábbiakban a Föld 15 legnagyobb óceánjáróját mutatjuk be a legkisebbtől kezdve. 1. Explorer of the Seas

Hossza 311 méter

Utasok maximális száma: 3,840

Az MS Explorer of the Seas 311 méter hosszú és több mint 3840 fő utazhat rajta egyszerre. Fedélzetén egy légköri és oceanográfiai laboratórium is helyet kapott, melyet a Miami Egyetem Rosenstiel Tengeri és Légköri Tudományokkal foglalkozó Iskolája üzemeltet. Egyszer megmentette három ember életét, akik 2009 februárjában 11 napig hánykolódtak az óceánon, amikor 12 méteres vitorlásuk energiaellátása és navigációja elromlott.

Sándor, József, Benedek...

Sándor napja

Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalt Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor-József-Benedek"zsákban hozza a meleget.” (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát – fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban.

Móricz Zsigmond: A macska

Az alkonyat az orosz síkon éppolyan volt, mint odahaza. Nem látszott az égen, hogy valakinek ott külön gondja volna az
emberek két nagy seregére, amely a földbe ásva, az utolsó emberig jobban el volt rejtve egymás elől, mintha fekete és vörös
hangyák két serege viselne a fűszálak közt hadat.
Hat apró kis legény ugrált előre egy tizedessel meg egy hadapródjelölt őrmesterrel, hogy a leégett falu üszkös bal végétől
valami ezerötszáz lépésnyire megszállja az útvonalat, s ott gyorsan fedezékbe kaparja magát, ahonnan reggelig figyelhesse
az éjszakát.

Szeleczky Zita élete és művészete (előadással egybekötött könyvbemutató).

2014. március 27. csütörtök 18 órától

A magyarság megmaradásának egyik kulcsa mindig az volt, hogy íróink, költőink, előadóművészeink nyíltan sors-közösséget vállaltak a nemzettel.

Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények szerint ráadásul még emberről kutyára is ragadós. Az ásítás a legrejtélyesebb jelenségek egyike. Szinte minden gerincesnél megfigyelhető, de az élettani funkciója még a mai napig sem teljesen tisztázott.

HÁRS LÁSZLÓ: MIÉRT PIROS A PIPACS?

Hol volt, hol nem volt, valaha régen, régi időkben volt egyszer egy szántóföld.
Szántóföld szélén, ároknak partján tengődött egy szál haloványkék pipacs.
Úgy ám, haloványkék! Mert akkoriban, réges-régen, az az első szál pipacs, amely kidugta fejét a földből,
haloványkék szirmokat tárt a nap felé, s ki tudja, tán mindmáig haloványkék is marad,
ha nem esik meg az eset, amelyet most elmondani készülök, de megesett, meg bizony, s így esett...
Úgy esett, hogy az a pipacs széttekintett a világban, megfürdött a napsugárban,
s gyöngéd szirmait kitárva így sóhajtott a hév nyárba:
"Be szépséges szép világ, ó be boldog minden élő!"
Hát amint így sóhajtozott, ámuldozott, bámuldozott; rácsodálkozott a szőke, hajladozó búzaföldre.
Búzaföldön, ért vetésben, a hév nyári napsütésben félmeztelen emberek görnyedeztek.
A sereg háta mögött egy pocakos, nagy potrohos hajcsár lépdelt, s bőrkorbácsot suhogtatva így kiáltott
: "Hé!

Jordan Nichols egyszerű házi dolgozatnak szánta a verset, de a bátyja kiposztolt a Twittere, ahol nagyon hamar az egyik legnépszerűbb tartalom lett. Szakértők azt állítják, ez a költemény a 21. század egyik legfontosabb alkotása, amelye pontosan bemutatja mit is gondolnak és mit éreznek a mai fiatalok.