A könyv napja - április 23.

1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra.
Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZÕI JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására a mai rohanó világban. Egy felmérés szerint az emberek 12 %-a semmit nem olvas, 14 % mondja magát rendszeres olvasónak.

A következő 60 másodperc során:

5 földrengés fogja megrázni a Földet

360 villámcsapás fogja a Földet érni

250 baba fog születni…

közülük 113 szegénységbe fog születni…

és 15-en valamilyen születési rendellenséggel fognak világra jönni.

55.000 hordó olaj kerül felhasználásra

A Nap 60 millió tonnányi anyagot fog az űrbe lövellni

1800 csillag fog felrobbanni

31.600 tonnányi víz fog lezúdulni a Niagara-vízesésen

960.000.000 tonnányi víz fog elpárologni a Föld felszínről

A kolibri 4000 szárnycsapást fog tenni

6 millió kémiai reakció fog végbemenni a szerveztünk minden egyes sejtjében

Átlagosan 12-szer fogunk pislogni

Bill Gates 15000 dollárt fog keresni (kb.

A Föld Napja története

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek
a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

  A Föld Napja...

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

A szeretethiány népbetegség. A szeretethiánynak szövődményei vannak. Nem csak lelki, hanem testi szövődményei. A szeretethiány lelki vonzata a magány – vagy épp fordítva, a magány hozza magával a szeretethiányt? Hol romlott el a dolog?

Ott, hogy már gyerekkorban csak arra koncentrált szüleink generációja, hogy a gyerek sikeres legyen. A lehetőségek adása közben elfelejtettük, hogy a szülő akkor tesz a legtöbbet gyerekéért, ha szereti, és ha ki is mutatja azt.

Bohócok

Sosem szerettem a bohócokat. A szülők erőltetik, elrángatják a kölyköket a cirkuszba, ahol megnézhetik az artisták számukra értékelhetetlen produkcióit. Mit tudja azt egy négy-ötéves, hogy egy trapézművésznek mennyit kell gyakorolnia, és mi az, hogy kockázatos? Van aztán varázsló, aki mindenfélét előhúz a cilinderéből, de ez egyáltalán nem izgalmas, mert a gyerek mágikus világban él. A szekrényben szörnyek laknak, de apa kiüti őket a lézerkarddal.

Locsolóversek 

Előttem van Észak,
Hátam mögött Dél,
Balra a nap Nyugszik,
Jobbra pedig: Kél-e locsolni?

Húsvét táján édes szokás,
A vödörrel locsolkodás.
Nálam is van szagos kölni,
Ha rád öntöm meg fogsz ölni?

Borús húsvét reggelén,
Kölnit veszek kézbe én.
Gondolatom Nálad jár,
rózsavízem és reád száll.

Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Öntözésre méltó gyönyörű virágok!

A nyúl és a húsvéti tojás hiteles története

Nagyon régi szokás, hogy Húsvét hétfőn korán reggel a legények felveszik a legszebb ünneplő ruhájukat, szépen megfésülik a hajukat, és elindulnak meglocsolni a lányokat. Akik természetesen szintén korán kelnek, ők is felveszik a legszebb ruhájukat, rendbe teszik a hajukat, és izgatottan lesik az ablakon át, melyik legény érkezik elsőnek őket meglocsolni…

A szépen elmondott versikéért, no meg persze a locsolásért a legények egy szép hímes tojást kapnak a lányoktól, amelyet maguk választhatnak ki a húsvéti tojásos kosárkából.

A húsvéti nyúl története számos különböző változatban terjedt el. A legendák eltérőek, azonban a legtöbb esetben közös elemként szerepel bennük az a tény, hogy nyuszi színes tojásokat tojik és azokat húsvét reggelén a kertekben rejti el. Erre a kissé furcsa jelenségre többféle magyarázat is létezik, melyek gyökere a germán mitológiában rejlik.

Az ősi germán népek a nyulat a tavasz keleti istennőjének, Eostra-nak hírnökeként tartották számon.