Hazánk  10  legszebb    kastélya

Grassalkovich-kastély

A barokk stílusú gödöllői Grassalkovich-kastély az 1740-es években épült, és a legtöbb magyarnak Sissi, vagyis Erzsébet királyné jut róla eszébe. Nem véletlenül, ugyanis Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel rengeteget pihent itt.

KIRÁNDULNI  JÓ! ...   

Szép  Ernő: Pitypang

 Nótába nem írnak

 Gomblyukba nem tűznek

 Nem tesz kirakatba

 A virágos üzlet

 Mert te nem vagy ritka

 Mert te nem vagy drága

 Csak az árokpartról

 Nézel a világba

 Mintha kis nap sütne

 Orcád oly szép sárga

 Te pitypang,

 Te pitypang virágja

 Az urak, a dámák

 Úgye rád se néznek

 Tán le is tagadnák

 Az ismeretséget

 Pedig hogy meggyúrtunk

 Hogy agyontépáztunk

 Te kezes, te kedves

 Falusi pajtásunk

 Hófehér lelkedet

 Szétfujtuk a nyárba

 Te pitypang,

 Te pitypang virágja

 Ezennel én tőled

 Bocsánatot kérek

 Köszönöm azt a kis

 Könnyű gyermekséget

 Köszönöm hogy itt vagy

 Lehajlok utánad

 Gyere bemutatlak

 A kaméliának

 Csak nevess rá bátran

 Mezítlábos árva

 Te pitypang,

 Te pitypang virágja.

"Vallomással tartozom. Randizok valakivel, pedig nős ember vagyok.
Ez a lány csodálatos teremtés. Szép, okos, ötletes, erős és szilárdan hisz istenben. Imádom őt vacsorázni vinni, meg moziba, színházba, és sosem mulasztom el elmondani neki, milyen szép szép. Öt percnél tovább sosem tudok rá haragudni, és a mosolya mindig beragyogja a napomat, akármilyen ramatyul érzem magam.

Néha váratlanul betoppan a munkahelyemre, pompás ebédet kanyarít, vagy meglep valamivel, amit ő sütött.

Utak...

Két ember útnak indult. Magukkal vitték az útra lámpáikat, amelyről tudták, hogy addig tart ameddig az életük. Valamennyit mentek. Megszólalt az első:

- Hosszú út áll még előttünk. Ki tudja , hogy a végére érünk-e valaha ? Elhatároztam, mielőtt még késő lenne visszafordulok.
- Miért torpannál meg? - felelte a másik- Alig , hogy elindultál. Ha visszafordulsz, elveszíted mindazt , ami még előttünk áll. És különben is kihez térsz vissza?

EMLÉK----

Nem búcsúztál, csendben mentél
Mint zápor után fekete fellegek,
Mint nyár végén költöző madár,
Lombját hullató százéves platán.

Nem búcsúztál,- csendben mentél
Mint múló őszben lehullott levelek,
Aranyló hajnalban reggeli fény,
Ébredő tavasztól elköszönő tél.

Nem búcsúztál. Csendben mentél.
Maradj még,- de már nem leszel
Múltadnak háttal, a-jövődnek szemben,
Gondolunk rád-, őrzünk Emlékeinkben

hj

Bolondok tornya

A hallodrit sokszor látták a bécsi piacokon, és mindig a pokolba kívánták. Mert ez a hallodri is olyan volt, mint a többi: könnyelmű, léha, semmirekellő. Ha ment, körül se nézett, felborogatta a kofák asztalait, csak úgy törtek a tojások, loccsantak szét a dinnyék. Ha állt, biztosan elunta magát, nekitámaszkodott valaminek, ami ledőlt vagy felborult. Megjegyzéseket tett a szép és a csúnya lányokra, egyáltalán nem válogatta meg a szavait.

Szendi Gábor:
A boldogság verejtékes változata

A világ egyre boldogtalanabb, talán azért is, mert túlkereslet van a boldogságra. Elvileg nem kizárt, de gyakorlatilag mindenki mégsem lehet boldog. De ennek a fő oka az emberi álhatatlanság és kishitűség. A boldogság -legalábbis szerintem - az értelmes küzdés végterméke.

Gyermekkoromban visszatérő téma volt, hogy "mit csinálnál, ha öttalálatosod lenne a lottón". Mindenfélét felsoroltunk, házakat terveztünk és úgy képzeltük, hogy onnantól boldogok lennénk.

VÁRUNK...

Várunk… és közben szépen... lassan eltelik az Életünk...
"Várunk… Az idő múlik… De mi csak várunk…
A pillanat elmúlik és a múlt része lesz… És mi csak várunk…
Várjuk… hogy elmúljon a hideg… hogy elálljon az eső… hogy véget érjen a fárasztó nap… hogy elteljen a hét… hogy hazamehessünk… hogy elmehessünk… hogy egy jobb helyen legyünk… hogy elmúljon az unalom… hogy elmúljon a bánat… hogy megértsük… hogy elfelejtsük… hogy megbocsássunk… hogy megbocsássanak… hogy kisüssön a nap… hogy eljöjjön az igazi… hogy viszont lássuk Őt… hogy eljöjjön a nagy nap…hogy eljöjjön a nagy lehetőség… hogy erősek legyünk… hogy megmerjük tenni… hogy változzanak a dolgok… Várjuk… hogy elkezdődjön… várjuk… hogy elmúljon…
Csak várunk… Mindannyian mást… És sokszor csak a várakozásnak élünk, amely betölti mindennapjainkat… óráinkat… perceinket… és eközben elfelejtünk a pillanatnak élni… Elfeledkezünk a pillanatról, amely a kezünkben van… amely mindvégig a kezünkben volt… és közben elillan… Várunk… és közben szépen...

TANULJUNK A CICÁKTÓL SZERETETET...

Azt, hogy „jó veled”, semmi sem tudja jobban kifejezni, mint a macskák dorombolása. Ha macskaszerető vagy, pontosan tudod, hogy a cicák nem egoisták. Hanem szabad lények. Szerelmi életük is őszintébb és zajosabb, mint a többi állaté. Világgá jajgatják sóvárgásukat! Valóságos operát énekelnek az életükről, melyben jajgat a vágy, a fájdalom és a gyönyör.

Ez nem nyávogás. Ének. Az ősi Egyiptomban, ahol még tudták, mi az igazi szeretet, a macskát szent állatnak tartották.