Pünkösd története

Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.
Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.

PÜNKÖSD NAPJA

Aki nem tud a hit szárnyán a magasba szállni,
Nem is tud a Megváltónak szentlelkére várni.
Ó, emberek! Krisztus nélkül mit ér ünneplésetek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás, ahol nincs Szentlélek.

 Azért tehát Őt várjátok! Őt várjátok, – eljő
Hittel égő lelketekbe, mint a nyári szellő…
Eljön Krisztus szeretettel, eljön Szentlelkével,
Ha várjátok s imádjátok Pünkösdi reménnyel!

 Megtelik a szív és lélek nemes indulattal,
Ha bevonul oda Krisztus teljes diadallal.

Pünkösd előtt

Szent, éhes lelkem, pünkösd ünnepére,
Mint jóllakott túzok, magadba hullva
Feledd, hogy büszke, forró szárnyadat
Cibálja, tépi vének irigy ujja.

Hiszen tudod már mi a Végtelenség:
A Végtelenség az a magyar bánat
S hiába vergődsz haló hattyúként,
Szomorúbb lélek búsul majd utánad.

Ha idejöttél, tündökölj s dalolj csak,
E végtelen vízen büszkébben ússzál
S csudáljanak, hogy méltóbban repül
Zilált szárnyad az égi Sziriusznál.

Csíksomlyói búcsú[

Zarándokok tömege a csíksomlyói búcsú helyszínén

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. Acsíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Nem kellettem Istvánnak

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, agyon pátyolgatták, a széltől is óvták, nem igazán tudott önállósodni. Nem a véletlen műve tehát, hogy még ennyi idősen is otthon lakott. Engem persze ez akkor még nem zavart, nem analizálgattam a gyerekkorát, családi hátterét, csak arról álmodoztam, hogy egyszer ő lesz a férjem.

Amikor háromévnyi ábrándozás után rájöttem, hogy István nem vesz komolyan, elkezdtem végre nyitott szemmel járni a világban.

A jó párkapcsolat olyan, mint egy tánckettős. Van egy szép, belső rendje. Tudják, hogy a másik magányába nem szabad belegázolni. De nem szabad benne hagyni, ha látod, hogy ott már nem jó neki.

A férfi vezet - a nő követi. Ez a tánc titka. A rossz táncban azonban a férfi parancsol, és a nő engedelmeskedik. Itt jelenik meg az erőszak és a kiszolgáltatottság. A szabadság helyett az elnyomás. És a boldog követés helyett a kiszolgáltatottság. Nehogy azt hidd, hogy a zsarnok szabad!

Farkasréti szomorú történet

A 2006-os év tavaszát írjuk. Csörög a telefon és megszólal egy szomorú női hang.

- Varga Katalin vagyok, Farkasréten egy családi házban lakunk a családommal, és eldugult minden létező lefolyó ami a házban van. Sem WC-t, sem fürdőszobát nem tudunk használni két gyerekkel és a nagymamával együtt lakunk. Duguláselhárításra van szükségünk. Ki tudnak jönni még ma?

- Természetesen asszonyom, forgalomtól függően másfél-két órán belül ott tudunk lenni.