A szálló évekkel

Sok minden megy el,

De a szív a koldus,

Tovább énekel.

Mi remény volt régen,

Emlék ma csupán,

De legalább sírhatsz,

Tűnt szépek után!

Ami emlék, szebb is,

Mint az, ami él,

Romok is ragyognak

Hűs hold fényinél!

(Juhász Gyula)

Rainer Maria Rilke: A párduc

A fordításbeli különbség érdekesebbé teszi?

A párduc

A párizsi Jardin des Plantes-ben

Szemébe égett már a rácsok vonulása;
mit lát, az csupán rácsok, rácsközök.
Csak egyre rács jön az ezernyi rácsra,
és nincs világ az ezer rács mögött.

Ruganyos lépte bár erõt sugároz,
a legparányibb kört róhatja csak:
erõ-körtánc ez; elkábulva áll ott
közepében egy nagy-nagy akarat.

Csak néha megy a függöny a pupillán
föl hangtalan - épp hogy egy kép befér,
átüt a tagok csöndjén, mint a villám,
s meghal, mihelyt a szívbe ér.

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin), (Sajókazinc, 1814. április 21. ? Pest 1851. július 17.) zeneszerzõ, író, színész.

Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Tanító volt, majd színész lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-tõl a kolozsvári színtársulatnál játszott. Zeneelméletet, nyelveket tanult.

1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is.

Nagyapó nagyon megöregedett. A lába rossz volt a járásra, szeme a látásra, füle a hallásra, foga már egysem volt.

És amikor evett, vissza-visszafolyt a szájából az étel. A fia meg a menye nem ültették többé az asztalhoz,

hanem a kemence mögött adtak neki enni.

Egyszer egy csészében adták oda neki az ebédjét, magához akarta húzni a csészét, de leejtette és eltört.

A meny megszidta: miért tesz mindent tönkre a házban, miért töri el a csészét, és kijelentette, hogy ezentúl egy fatálban fog ebédet kapni.

Németh László Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Nagybányán született, 1901. április 18-án. Apja Németh József, anyja Gaál Vilma, tisztviselõ család gyermeke.

1904-ben Szolnokra, 1905-ben Budapestre költöztek. Németh László szemléletére mélyen hatott a ?választott szülõföld?, apjának szilasbalhási (mezõszilasi) parasztbirtokos rokonsága.

Középiskolai tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond, az utolsó két osztályt a budai Toldy Ferenc Fõreáliskolában végezte.

Tudjuk megbecsülni, s ha kell dicsérni mások kiválóságát.

Ami igazán jó, ami igazán nagy? Ritka, de látni, feismerni,

a kiválóságot, nagy lélekre vall.

A más iránt érzett megbecsülés egy neme az önbecsülésnek.

Aki ismerni szeretné a többieket, legelõször ismernie kell

önmagát.

Az önismeret az ember fokmérõje

?Lesz-e bárka, mely megtelik majd

minden égi és földi fénnyel?

Visszatérnek-e madarak

Csõrükben oxigénnel??

(Mezei András)

A ?föld? szó nyelvünkben számtalan szóösszetételben ismert. Önmagában a Naprendszer harmadik bolygóját jelzi, tehát egy égitest neve.

A föld a mindennapi szóhasználatban a talajt is jelöli. Tavasszal a földszag, ez a semmi mással össze nem téveszthetõ illat, a fagytól felengedett, párolgó, lélegzõ talajnak a növényültetésre, a szabadban való mozgásra hívószava.

Illyés Gyula (eredetileg Illés Gyula) 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsõrácegrespusztán. Édesapja Illés János (1870-1931), uradalmi gépész, édesanyja Kállay Ida (1878-1931).
Ferenc és Klára után 3. gyermekként született Gyula, aki élete elsõ 9 évét töltötte szülõhelyén.

1921-ben érettségizett.
1918-1919-ben részt vett a balatoni diák- és ifjúmunkás mozgalomban, ott volt a románok elleni szolnoki csatában.
1920. december 22-én jelent meg elsõ verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

Amikor a jó Isten az apákat teremtette, elõször egy rendkívüli magas alakot teremtett. Az egyik angyalnak azonban nem igazán nyerte el a tetszését a kész mû.

- Miféle apa ez? Ha a gyerekek alacsonyak, miért ilyen égimeszelõk az apák? Mindig hétrét kell majd görnyednie, ha üveggolyózni akar csemetéjével, ha ágyba akarja dugni, vagy ha egy puszit akar nyomni a feje búbjára.

A jó Isten elmosolyodott.

- Ez igaz, de ha alacsonyra tervezem, hogy néznek fel rá a gyerekek