Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. ? 2006. április 20.) Kossuth-díjas költõ.

Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költõ élményeinek elsõ forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idõsebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követõen meghalt.

Versek

"Oly furcsák vagyunk mi emberek,
a lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük, hogy boldog talán,

s irigykedünk minden szaván.

Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog
gondolatai tiszták, szabadok.
S nem vesszük észre, hogy vennénk észre,
hogy könnyei égnek csillogó szemében.
Hazugság az egész életünk,
hisz akkor is sírunk, ha nevetünk."

Idézetek-

Ha majd aranygyûrû ragyog az ujjadon, S édesanyád szívét marja a fájdalom, Mert azt hiszi, elvisznek messzire, S rajta kívül nem fog szeretni már senki se. Becsüld meg jól azt az aranykarikát, Mert cserébe hagytad el édesanyád.

Semmi sem lehet izgalmasabb annál az életben, mint ha gyermeked van, tiéd és mégis rejtelmes idegen. Te vagy a kapu, melyen át a világra született, neked adatik meg, hogy néhány évig a gondját viseld. Aztán elhagy, s te csak figyeled, hogyan bontja ki saját szabad életét. Mint egy különleges virág, melyet idegenbõl hoztál, elültetted, s alig gyõzöd kivárni, mivé bontakozik...
Agatha Christie

Ha elölrõl kezdeném a gyermeknevelést,
fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet,
Példálózás helyett példát mutatnék,
Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék,
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék,
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot,
Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék, bámulnám a csillagokat.

Barátság

Barátot találni nem könnyû dolog, Szerencse is kell hozzá, jól tudod. Mert a barát nem terem minden bokorban. Ha hiszed, ha nem ez bizony így van! Jó barátod mindig igazat mond, Az õszinteségbõl nem lehet gond Szülinapod biztos nem felejti el, És a névnapodon is téged ünnepel. Jóban-rosszban, mindig igazat mond, Az õszinteségbõl nem lehet gond. Szülinapod biztos nem felejti el, és a névnapodon is Téged ünnepel. Jóban-rosszban, mindig melletted áll, Ha süt a nap, vagy hópihe száll.

A hit a madár, amelyik érzi és megénekli a fényt, még akkor is, ha sötét a reggel."

Rabindranath Tagore - Indiai bölcsességek minden napra

?Tudtad, hogy léteznek lelki fertõzések? A legsúlyosabbak közül az egyik a Mi lesz, ha, a másik pedig a Bárcsak gondolatokkal függ össze. Ezek a gondolatok ikertestvérek, hasonlítanak egymásra, de nem ugyanazok. Mindkettõbõl hiányzik a hit látása. A Mi lesz, ha a jövõbe néz, és aggódik.

Légy szerény és megfontolt, életed legyen a biztosíték ehhez. Ha már rájöttél,mi az élet célja, aszerint élj, hogy bensõdnek megfelelj; lényegtelen, mit gondolnak felõled. Érd be azzal, hogy hátralévõ napjaidat ? bármennyi van még hátra ? éned belsõ parancsának megfelelõen morzsolod le...
Annyi tévelygés után végre rájöttél, hogy a boldogságot meg nem lelheted a gazdagságban, a hírnévben, az élvezetben, de a képmutató szeretetben sem.
Hol lakik hát?

(született Ziegler Géza) (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.) író, költõ. Az 1890-es években Göre Gábor-sorozatával vált ismertté, amelyben a paraszti életmódnak mutatott görbe tükröt.

Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvõ Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, pl.