Három kis nyúl ül a réten.
Mesebeli faluszélen.
Előttük egy halom tojás,
Húsvét táján ez így szokás.

Festék is van jócskán, bőven,
Fut az ecset tekergően.
Tojáson a színes csíkok
Olyan, mint a fürge gyíkok.




Nyúlapó is megjön közbe,
Leül köztük ott a földre.
Nagy bajuszát simogatja,
Tojásokat válogatja.

Szebb az egyik, mint a másik,
Nincsen köztük mely hibázik.
Ügyes ez a három füles,
Nem lesz a tál sehol üres.

Jut is bőven minden házba,
Locsolóknak tarisznyába.

Húsvét hétfő reggelén kis bokrétát szedtem. Tarka-barka virágokról illatot gyűjtöttem. Bezártam egy szelencébe, s repültem is hozzád. Hogy az illatos harmattal megmosdassam orcád. Szabad-e locsolni?

 

A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.


József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, Ferencvárosban, a Gát utca 3 szám alatt. Apja József Áron, bánáti szappanfőző munkás volt, anyja Pőcze Borbála, szabadszállási születésű, a Kiskunságból Pestre került parasztlányból lett mosónő. József Attila a családban hatodik gyermekként született, de három testvére még az ő születése előtt meghalt.Apja 1908-ban elhagyta családját. Nevelőszülőkhöz adták, majd a Ferencvárosban a lumpenproletárlét határmezsgyéin éltek, édesanyja rákban halt meg.

 

 

Csodálatos dalukat hallhatjuk és elgondolkodhatunk azon, hogy mennyi szépséget és vidámságot ajándékoznak nekünk e parányi, de értékes teremtmények.

 

 

Madarak éneke   (klikk ide)

 

 

Kismadarak

Nyitottad az ablakot:
szállj be, napsugár!
Hogy csivogott-csattogott
rengeteg madár:

aranymálinkó, pirók,
feketerigó,
sármány, vörösbegy, kukó,
csíz, tavaszhivó,

pinty, királyka, őszapó,
volt vagy milliom,
elsorolni nevüket
én nem is birom.

Azt tudom csak: valahány
téged szeretett,
mikor szobád ablakát
nyitotta kezed,

behajolt egy lombos ág,
bimbós, eleven:
mind ott ültek gallyain,
aztán kezeden.

Fuvolázták nevedet
a kismadarak,
mind másként!

Végh György: Virághozó április

Elmúlt a tél, itt a tavasz,
minden bokor újra éled,
a földből a virágokat
előhúzzák a tündérek.

Április is segít nekik,
megáll minden kicsi fánál,
virágot tűz mindenhová:
tavasz van ott, merre járt már.

Virágot hint a friss szélbe,
száll a színek zivatarja.
S merre elmegy, a kopár föld
virágoktól tarkabarka.

 Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, ami egyben a nagyhét kezdete is.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe úgy, ahogy az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyeknek az útját bevonták valamivel.
Máté, Márk és Lukács apostolok evangéliuma szerint ők gallyakat vágtak a fákról, majd az rakták az útra a felsőruháik és virágok kíséretében, viszont János evangéliuma szerint pálmaágakkal szórták be Krisztus Jeruzsálembe vezető útját.

Mindig jusson idő:

Nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje.
Olvasni, mert ez a kötelesség alapköve.
Dolgozni, mert ez a siker ára.
Játszani, mert ez az örök fiatalság titka.
Szeretetet adni, mert gyógyítja az embert, azt is aki adja, azt is aki kapja.
Egy pillanatnyi mosolyra, mert ez az arc legszebb ékszere, és
néhány kedves szóra, mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet. Mindig jusson idő:

Nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje.
Olvasni, mert ez a kötelesség alapköve.

Húsvéti locsoló versek (Magyar népköltészet)


Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!



Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.

Lassú tánc

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán ?
Hallgattad, mint az esőcseppek földet érnek tompán ?
Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét ?
Nézted a tova tűnő éjben a felkelő nap fényét ?
Lassítanod kéne.
Ne táncolj oly gyorsan.
Az idő rövid
A zene elillan....

Átrepülsz szinte minden napodon ?
S amikor kérded: "Hogy s mint?"
Meghallod a választ ?
Mikor a nap véget ér, Te ágyadban fekszel,
Tennivalók százai cikáznak fejedben ?
Lassítanod kéne.

 
Egyszer elmennék a világ végére.

Csak hogy tudjam végre, le tudok-e
ülni a szélére. Megnézném, milyen
onnan a kilátás, s elvész-e a kiáltás,
vagy egy másik világból megjön
rá a felelet. Elvégre meglehet,
a világ vége csak egy másik kezdet.
Talán egy híd is vezet oda át.
Már látom, ahogy sok óriásplakát
hirdeti: ,,Last minute ajánlat, vissza
nem térő alkalom, megnézheti
- most akciós áron - mi van odaát,
a másik oldalon!" Ha a hídon túl
nagy lenne a forgalom, fizetnék egy
révészt, aki átvisz.