Szentlélek ünnepén

Jöjj, Szentlélek!
Gyúljanak fények,
mert sötétben félek.
Világosság áradjon szét Általad.
Legyek élő vízzel telt patak.
Legyek gyümölcsöt termő fa,
mi nem szárad ki soha.
Legyek telt szem a kalászban,
mi enyhíti az éhséget.
Legyek tiszta tükör,
mi tükrözi szépséged.
Legyek tűz, mi melegít
és éget, ha kell.
Legyek dúsan termő fürt,
mit víg gazda szüretel.
Legyek ibolya, rózsa, szarkaláb,
örömére mindannak, aki lát.
Legyek büszke bércen magasló vár,
mi minden támadásnak ellenáll.
Legyek felhők fölött szárnyaló madár,
kit fiókája, s fészke hazavár.
Legyek felhő, mi öntözi a földet,
s termővé tesz mindent, ami éltet.
Legyek pusztulás helyett élet.
Legyek ablak, mi átengedi a fényt,
legyek ember, ki tisztel
minden teremtményt.
Legyek, kiben öröme telik az Atyának.
Szentlélek ünnepén tiszta
öröme töltse be a házat.

Várnai Zseni (Nagyvázsony, 1890. május 25. – Budapest, 1981. október 16.) költő, Peterdi Andor író felesége Peterdi Mária írónő anyja.
Apja szegény sokgyermekes szabómester, s családjával a jobb megélhetés reményében Budapestre költözött. Várnai Zseni középiskolai tanulmányait már Budapesten folytatta, majd 1908-ban végzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Pályafutását tisztviselőként kezdte, férje révén 1909-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal..

szia hiaokkHa me9g miidng nem tale1ltatok semmit ne9zd meg a Profession.hu-t, miidng keresnek diplome1s, tf6rf6kfcl-angolul besze9lő embereket, ne e9ttermekbe kilincseljetek. (cdrd be a keresőbe, hogy Turkish)Ha adsz egy mailcedmet felveszem veled a kapcsolatot, megprf3be1lhatok segedteni.V

"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."
Hermann Ottó


A bükkerdő

Gyermekéveim legszebb emlékei bükkerdőből mosolyognak felém. Hányszor osontam ki a házból, mélyedtem be a bükkösbe, az egyetlen templomba, amelybe igazán szívesen és eszem szerint tudok ájtatos lenni.
És milyen is ez a templom! Földjét haloványsárga levelek borítják, oly szépen, mintha nem is a szél, hanem gondos kéz hintette volna el. A sudarak oly egyenesen , oly merészen állnak, mint a gót templom oszlopai, de nem oly komoran, mert kérgök szép világosszürke, fehírrel átfutott, s a márványozást a moha végzi rajtok.

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.


Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban egy asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909) és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedelmi utazó volt.
Radnóti Miklós a budapesti Új-Lipót-város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára.

Me9g ez lemaradt: szf3val ti, akik ilyen sokat ttapszaaltak vagytok me1r, le9gyszedves edrje1tok meg a ve9leme9nyeteket e9s minden me1st is. Nagyon ve1rom. Tove1bbi e1ldott be9ke9s Ramadant kedve1nok minden testve9remnek.

Rügyek

Jöjj, nézd kicsikém!
Télies, szürke gallyak hegyén
Bársonyos, hűs pici rügybe zárva
Szunnyad a vén bokor ifjú ága,
Száz színes, illatos, dús virága, -
Itt benn vár, - pihen.
- Úgye, csoda ez, kicsinyem?

Halld, halld, a madár!
Fészket rak, hogyha párra talál.
- És őrzik, etetik, féltik, ójják,
A pici eleven sok fiókát
- Mind fura, nagyétű, hangos jószág,
S lassan - nagyranő.
- Fiam! Tietek a jövő!

Beh kék a szemed,
Amikor fénylőn visszanevet!
Kis ember, fiókám, szívem, vérem!

 

Köszöntöm az Édesanyákat, Nagymamákat és Dédmamákat, május első vasárnapjának közelgő ünnepe anyáknapja tiszteletére. Fogadjátok szeretettel ezt a kis verscsokrot.


A leghatalmasabb

Nem az a leghatalmasabb,
aki ország-világ ura.
Nem az a leghatalmasabb,
aki szelek, tengerek fölött
uralkodik.
Nem az a leghatalmasabb,
akinek a legtöbb öldöklő
fegyvere van,
az sem, akinek legnagyobb
a kincse, gazdagsága,
hanem az a leghatalmasabb,
aki embert szül a világra.
Szakály Dezső



Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
- itt e földön senki sem szerethet jobban!

Szeretem ezt a földgolyót


Szeretem ezt a földgolyót, igen,
szelét, mely épp az én mellembe röppen,
a csöndet, mely a tág egen pihen,
s a nap csöndes sikamlását a ködben.

Szeretem ezt a csodás csillagot,
itt kezdődött az út, mely mind tovább vág;
vágyom kezed, ha reszketőn adod,
s a tiszta forrást - úgy hívják: barátság.

Szeretem ezt a bolygót, szeretem,
ahogy nagy álmok alkottak nagyobbra;
a földlakóknak jó bölcső legyen,
nagy, szelíd gyöngyszem, békében ragyogva.
Maria Banus (Franyó Zoltán fordítása)




A Föld menekül


A Föld menekül.

Negyedszázada hagyomány, hogy minden évben, áprilisban egy teljes hetet a magyar nyelv ügyének szentelünk.
A magyar nyelv hete nem klasszikus értelemben vett ünnep: az anyanyelv tisztaságának védelmére nem lehet elég egy-egy előadás, találkozó, de akár egyhetes rendezvénysorozat sem. Célja csak az lehet, hogy a magyar nyelven beszélőknek, mindannyiunknak ösztönzést adjon arra, hogy minden nap, minden nyelvi megnyilatkozásunkban törekedjünk nemzeti nyelvünk gazdagságának, szépségének felfedezésére, tudatos megőrzésére.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Csak a magunk beszédével és írásával való elégedetlenségből születhetik meg az a lázas, munkás igyekezet, amellyel az anyanyelv szellemének megismerésére és megőrzésére eljuthatunk.